Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-20
14 szakmai projektumai a Főnök szeszélyéből egyetlen nap alatt lesöpörtettek az Európai Tanu lmányok Intézete képzési, kutatási tervei közül, hogy a kulturális antropológiai, tehát szorosan vett szakmai programokat a felszínes, most már jelszóvá silányodott multikulturális „tanulmányokkal” cseréljék ki. MagyariVincze Enikő professzor asszony az egyetemi többnyelvűséget és interkulturális modellt vizsgálta egykor megvédett sikeres doktori disszertációjában, és az elképzelés szellemének megfelelően a szerző három nyelven adja elő alapdiszciplínáit, beleértve a gender studiest is, aminek úttörő bev ezetése egyetemünkön ugyancsak az ő érdeme. Nos, a szakmai kínálat tágítása helyett Andrei Marga a saját „szabadalmának” tekintett, de egyébként ma már teljesen fiktív multikulturalizmus mellett tette le ismét a voksot, és hitelt kell adnom mindazoknak, ak ik eddig is az ő szimbolikus tőkéjének építését ismerték fel ebben. Erre vonatkozólag érdekes bizonyítékot említett Kása Zoltán néhány napja a Szabadságban: „2005 őszén a magyar tagozat akkori vezetői (Salat Levente, Nagy László, Szamosközi István) végig járták a karokat, elbeszélgettek a magyar oktatókkal, és elkészítettek egy írásos összefoglalót, amelyet szándékuk szerint a közlönyben megjelentettek volna. Az anyag óvatos bírálata volt a jelenlegi multikulturálisnak mondott struktúrának. Már első mondat ában szerepel, hogy a karokon a magyar kollégák körében frusztráltság uralkodik, de nem volt benne semmi kivetnivaló (hacsak az nem, hogy nem volt elég szókimondó, hanem inkább óvatos). Ennek ellenére nem jelent meg, és az egyetem román vezetősége ráuszíto tta a dokumentum készítőire a dékánokat, akik megpróbáltak mindent cáfolni.” „Önmagát ismétlő szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák, frakciók továb bra is egyeztetés nélkül, különkülön tűzik zászlajukra ezt a témát” – írta ugyanott Borbély Tamás, az egyetlen olyan erdélyi publicista, aki valóban érteni és ismerni látszik egy egyetem működésének belső törvényszerűségeit, főként ami az autonómiát illet i. Ha az oktatókon kívül e súlyos problémák rendezése még valakikre tartozik, azok az egyetem hallgatóinak tömegei, akikkel még soha senki sem konzultált, holott tandíjfizető, felnőtt emberek, és minden tanárok által kreált feszültség és instabilitás első sorban az ő tanulási körülményeiket veszélyezteti. A kilencvenes évek eleje (1993) óta próbálom hangoztatni ezt, azóta többször is kifejtettem: „Avagy kikért is van az egyetem? Véleményem szerint mindig azokért, akik igénybe veszik a szellemi táplálékot, a „szolgáltatást”, amit az egyetem nyújt(hatna). Azaz: egyetemünk mindig az épp oda járó hallgatókért van. Hogy ezen túl a nemzeti kultúra szolgálatában áll? Persze. De csak a mindenkori diák szellemi igényeit kielégítve felelhet meg ennek a feladatnak is . És ezeket a szellemi igényeket nem lehet – a kis létszámra hivatkozva – lecsavart lángon, félaggyal, félszájjal, félszeretettel kielégíteni. Az Universitas ugyanis – mint a neve is mutatja – csak akkor tudja teljesít eni küldetését, ha értékközvetítő tevékenységében egyetemes normákhoz igazodik. És ezért elsősorban és mindig a tanár a felelős.” (Kié az Egyetem? Colloquium Transsylvanicum. Mentor, 1998.). vissza Markó Budapesten: támogat ások, regionális határ, kormányülés MNO 2007. július 20. 0:39 Forrás: Duna TV A határon túli magyarság támogatása és a románmagyar regionális határ menti együttműködés is szóba került Markó Béla budapesti megbeszélésein. A Romániai Magyar Demokrata Szöv etség elnöke a kancellária miniszterrel és az önkormányzati tárca vezetőjével az ősszel Bukarestben esedékes magyarromán kormányülésről is tárgyalt. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője beszámolt arról, hogy a budapesti kabinet már meghozta az elvi döntést a nemzeti intézmények új és hosszú távra szóló támogatásáról. Olyan nemzeti intézmények támogatására tudunk így több éves távlatban kölcsönös garanciát vállalni, amelyik hozzájárul a kulturális kapcsolatokhoz és a határon túli magyarság szükségszerű moder nizációs törekvéseinek a támogatásához – mondta Kiss Péter kancellária miniszter.
