Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-19
15 ► Alátámasztaná néhány konkrétummal azt az állítását, miszerint részleges elmozdulás történt volna a tö bbnyelvű környezet irányába? – A Kémia és Vegyészmérnöki Karon nemrég laboratóriumot neveztek el Máthé János egykori egyetemi docens tiszteletére. Az ősszel emléktábla kerülhet Magyari András egy évvel ezelőtt elhunyt történész szülőházára. Az egyetem Far kas utcai épületének udvarán Zörgő Benjámin pszichológusnak, majd Gyulai Zoltánnak, a negyvenes években élt fizikus professzornak mellszobrát állítják fel. A református karon már minden tábla kétnyelvű. Önálló, csak magyar nyelvű felvételit hirdető plakáto kat küldtünk ki az egyetem költségén mindenhova. Ezeket még áprilisban megígértem a magyar tagozatnak, és a román kollegákat meggyőztem erről. Ezekben a napokban a felvételi jó megszervezése a fő feladat. Sikerült új szakokat nyitnunk a magyar tagozaton, mint az anyagtudomány, illetve a biotechnika. A műszaki képzésben a romániai magyar felsőoktatás szegényes még, és minthogy a mérnöki szakma újra fellendülőben van, ebbe az irányba törtünk előre. A kinetoterápia is új szak, immár magyarul. ► Azt nyilatkoz ta valahol, hogy pontos stratégiát követnek a problémák kezelésére. Mi ennek a menetrendje és a végcélja? – A stratégiát hosszas volna részletezni. A kártyákat nem mutathatom meg, de annyit elmondok, hogy semmit nem adtam fel, semmit nem ígértem, a román fél sem kért tőlem semmit. Az egyetem szerkezetének nagy témájával – ennek csak egy része a magyar tagozat szerkezeti önállósága – ebben a mandátumban a leköszönő vezetőség már nem tud foglalkozni. ► Újra elvállalja majd a rektorhelyettesi feladatokat? – Még nem döntöttem el, de valószínűleg nem. A napi munka elvon a szakmai és tudományos élettől. vissza Komolyan viccelődve Új Magyar Szó 2007. július 19. Szerző: Szőcs Levente Sokatmondó, ahogy a BKB képviselője beszél a m agyar rektorhelyettes által elért eredményekről. A bejelentett meglepetés váratlanságával hat majd bizonyára, ha a BKBsok szeptemberben ismét szegetkalapácsot ragadnak, hogy – mint azt Bodó Barna az ÚMSZnek adott interjúban elmondta – ismét megpróbáljá k kétnyelvűsíteni a kolozsvári egyetemet. Bodó még azt is hozzátette: ők nem viccelnek. Holott a BKB fennállása óta viccel. Hacsak tényleg nem gondolja komolyan, hogy szeggelkalapáccsal a kézben ki lehet vívni a kétnyelvűséget. Sokatmondó, ahogy a BKB k épviselője beszél a magyar rektorhelyettes által elért eredményekről. „Bármikor visszavonható, kis eredményekkel próbálják kifogni a szelet azok vitorláiból (értsd: BKB), akik számon kérik rajtuk a mulasztásaikat” – tartja annak a szervezetnek a képviselőj e, amelynek nagy garral kihelyezett feliratait azonnal eltávolították, miközben Magyari bannerjei egyelőre a helyükön vannak, s a magyarokról elnevezett termeket sem keresztelték át/vissza. A BKB története a magyar oktatás szempontjából kudarctörténet: ne m ért el eddig egyetlen kézzelfogható eredményt sem. Sőt a magyar rektorhelyettes szerint – Magyari Tivadar a forró kását kerülgetve erre is utal – a szervezet visszahúzó erőként hat, miközben a közvélemény jelentős része az önálló magyar állami egyetemért folyó harccal, illetve a magyar oktatók közösségével azonosítja. Sokáig senki nem tiltakozott ez ellen, ezért is érthető az átlagember viszonyulása. „Magasabb szinteken” azonban már aligha mentség a tájékozatlanság. Nincs semmiféle magyarázat arra, hogy egyes magyarországi politikusok miért „tárgyaltak” számtalanszor a BKB képviselőivel, a magyar tagozat vezetőségével viszont soha. Ennél is súlyosabb, hogy a budapesti országgyűlésben is többször fogadták a BKBsokat úgy, mint a romániai magyar oktatók kép viselőit.
