Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-18
28 Lehetséges, hogy előfordul majd néhány olyan eset, amikor az egyéni kerületi választási rendszer egyes értékes emberek számára – főleg fiataloknak – lehetőséget nyújt olyasmiket is m egvalósítani, amiben a pártjuk nem támogatná őket. De ezek csupán kivételek lennének. Tekintve, hogy nálunk fele a korrupció az egyedüli dolog, aminek 17 év alatt sikerült konszolidálódnia, számomra az egyéni kerületi választás bevezetése olyan kalandnak t űnik, amelyért még nagyon drágán meg fogunk fizetni. Szomorúan kell megjegyeznem, hogy az egész politikai osztály az államfő kelepcéjébe esett, nincs bátorsága megmutatni a szavazóknak, hogy más demokratikus mechanizmusok is léteznek, amelyekkel mind a pá rtokat, mind a párttagokat felelősségre vonhatóvá lehet tenni, például a jelöltek kiválasztását célzó belső választásokkal. Nyilván, az értelmiség nagy része, de az újságíróké is, hamar felkarolta az elnök elméletét. A legjobb az, hogy az egyetlen dolgot , ami kiegyensúlyozhatta volna az egyéni kerületi választást, a választási küszöb csökkentését, a sajtó nevetségessé tette. A pártok is visszautasították, mivel a rövidtávú érdekeikre (a konkurencia eltávolítására) gondoltak, nem pedig a szövetségekre, ame lyek egy jövőbeni parlamentet kellett volna megalapozzanak. Ami pedig az elnök azon ötletét illeti - amelyről egyébkét még mindig nem mondott le – miszerint népszavazást kell tartani az egyéni kerületi választás miatt, szerintem ez manipuláció. Egyrészt, mert a szavazók nem tudják, hogy az egyéni kerületi választásnak több formája létezik. Másrészt hiába értenék ezeket a dolgokat, a kérdést csak egyszerűen lehet megfogalmazni, a választ pedig igen vagy nem formára kell leszűkíteni. Mire vonatkozna az igen vagy nem? Eredetileg megjelent: Observatorul Cultural. Fordította: Pál Edit Éva vissza Merkel támogatta, Koštunica elvetette az Ahtisaaritervet Vajdaságma.info 2007. július 17. [22:36] Az orosz, illetve a szerb elutasí tás ellenére Németország továbbra is az ENSZkülönmegbízott, Martti Ahtisaari koszovói rendezési tervét támogatja, jelenti Pietsch Lajos, az MTI tudósítója. A berlini kormány ezzel kapcsolatos álláspontját Angela Merkel kancellár ismertette kedden Vojislav Koštunica szerb kormányfő előtt a német fővárosban. Koštunica ugyanakkor megerősítette, hogy Belgrád elutasítja a Szerbiához tartozó tartomány függetlenségét, s elutasítja az ENSZben köröztetett, átszerkesztett határozattervezetet is, amely a tárgyalások meghosszabbítását javasolja a szerbek és az albánok között. A szerb miniszterelnök ismételten elfogadhatatlannak nevezte az Ahtisaaritervet, amely nemzetközi felügyelettel korlátozott függetlenséget irányoz elő Koszovónak. Kijelentette, hogy nincs szüksé g új BThatározatra, s utalt a testület - Moszkva által támogatott - korábbi, 1244es számú határozatára, amely a tartománynak Szerbián belül irányoz elő autonómiát. A szerb kormányfő hangsúlyozta a szerb területi integritás tiszteletben tartásának szükség ességét, a leghatározottabban elutasítva Koszovó kiválását. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Kostunica annak a nézetnek adott hangot, hogy egy esetleges ilyen lépés úgymond veszélyes nemzetközi precedenst teremthet. Értesülések szerint a német kanc ellár és a szerb kormányfő megbeszélésein Koszovó mellett szinte alig esett szó az Európai Unió és Belgrád közeledéséről. Németország a közelmúltban véget ért uniós elnöksége alatt mindvégig támogatta a Szerbiával való társulási megállapodást célzó, tavaly befagyasztott tárgyalások felújítását, amit végül Brüsszel még júniusban el is határozott. Utalt ugyanakkor arra, hogy a megállapodás megkötésének előfeltétele a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való maradéktalan együttműködés, aminek magában kell foglalni a két fő háborús bűnös, Ratko Mladić és Radovan Karadžić kiadatásának elősegítését is. Merkel kancellár - mint kiszivárgott - támogatta az EU és Szerbia közötti kapcsolatok erősítését. A kancellár ugyanakkor korábban ellenezte, hogy a közeledést közvetlen ül összekössék Koszovó problémájának megoldásával. Ez utóbbira egyébként berlini megfigyelők szerint a keddi nap fejleményeinek fényében az elkövetkező időszakban mind kevesebb a remény. Ezt erősítették meg Merkel és Koštunica tárgyalásai, az új nyugati ja vaslatok ismételt orosz elutasítása, valamint Javier Solana uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek az a bejelentése, amely szerint patthelyzet esetén az EU ENSZhatározat nélkül is lépni akar Koszovó ügyében. vissza
