Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-17
13 A részletes programokról a www.tusvanyos.ro interne tes oldalon lehet olvasni. vissza Kapunyitásra készülődnek Tusnádfürdőn Magyar Hírlap 2007. július 17. A tusnádfürdői kempingben holnap délelőtt nyitják meg a 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A legj elentősebb székelyföldi eseményen neves közéleti szereplők és elismert előadóművészek lépnek fel. Miközben 1990. március 17re Budapesten megszervezték a Miniszterelnöki Hivatal budai vendégházába a román – magyar értelmiség megbékélő csúcstalálkozóját – amelyre a nyugati román értelmiség reprezentánsai nem jöttek el, s amelynek Marosvásárhely "véres márciusa" vetett véget – , Bálványosfürdőn valami épülni kezdett. Szépen kanyargó ösvényeket tapostak egymás megtalálása és alaposabb megismerése felé hazátla n bozgorok és jöttment valachok – így emlékezett vissza a bálványosi folyamat kezdetére négy évvel ezelőtt Sylvester Lajos háromszéki író, akinek a gondolatai kiválóan jellemzik a tusnádfürdői kempingben holnap kezdődő 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor első rendezvényeit. Az idén a rövidnadrágosnak is nevezett Oltparti politizálás intézménye már nagykorúvá érett. Kezdetben még csak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem elnevezést viselte, s 1996ig a névadó Kovászna megyei fürdőhelyen rendezték meg. Új terepen Egy évvel később, néhány kilométernyire az eredeti helyszíntől, Tusnádfürdőre költöztették, de az egyetem közben annyira beágyazódott a romániai közéletbe, hogy a szervezők (kezdetben a Fidesz és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, majd később a hozzájuk csatlakozó Pro Minoritate Alapítvány) megtartották eredeti elnevezését. A játékos kedvű táborlakók pedig a kárpátmedencei közbeszédbe szóösszerántással egy új elnevezést is bevezettek: Tusványos. Az Alcsík és Felsőháromszék határ án 1990ben beindított folyamathoz 1991ben csatlakozott a román – magyar közeledést sürgető Smaranda Enache is, 1993ban pedig már páncélkocsi és mintegy nyolcvan rendőr vigyázott a meghívottakra. Eközben a táborlakók száma több százra nőtt. Az 1994ben re ndezett ötödik szabadegyetemen az előadók között volt Zwack Péter, Pokorni Zoltán és Kövér László, míg egy évvel később a rendezvényen a kisebbségpolitika mellett szó esett a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről is. A F idesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt vezetője. A Bálványoson megrendezett utolsó össz ejövetel az 1996os volt, és a zárónapon már rekordot döntött a résztvevők létszáma is: több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a Románia és Magyarország geopolitikai kilátásairól vitatkozókat. Németh Zsolt ez után mondta, hogy szerinte azokn ak egy része, akik rendszeresen részt vettek a tábor rendezvényein, időközben a román közélet jelentős személyiségeivé váltak, és mind jelentősebb befolyást gyakorolnak a román közvéleményre. A nyolcadik, már Tusnádfürdőn megtartott szabadegyetemen az RM DSZ politikusai először vettek részt a román kormány tagjaiként. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ kereszténynemzeti platformja például sürgette az RMDSZt, hogy vállalja az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét. A felvetésre Ném eth Zsolt, a Fidesz alelnöke azt válaszolta: pártja mérlegelni fogja a kérdést, ha az RMDSZ hivatalosan is megfogalmazza álláspontját. Vízválasztó után 1998ban Orbán Viktor már miniszterelnökként érkezett Tusnádfürdőre. A magyar kormányfő román kollégá jával, Radu Vasiléval és Emil Constantinescu államfővel folytatott bukaresti bemutatkozó magánlátogatása után indult Tusnádra. Igaz, a szervezők nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a két kormányfő az előzetes tervek szerint a táborban találkozott volna. A zárónapon Zoe Petre elnöki tanácsossal és Markó Bélával folytatott kötetlen eszmecserét, és a bálványosi hagyománynak megfelelően pólóban tartotta meg előadását. Egyebek között kijelentette, a maga részéről teljesen legitim ügynek tartja a románi ai magyarság igényét a saját, önálló oktatási rendszerre az óvodától az egyetemig. Emiatt azonban a nacionalista román pártok is markánsabb válaszokat
