Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-13
12 A szakállamtitkár a nemzetpolitika elmúlt egy évét értékelve kiemelte, a külhoni magyarság képes összefogni és szolidáris lenni egymással. Erre példa, hogy a nagyobb lélekszámú külhoni kisebbségek hozzájárultak ahhoz, hogy a kevésbé fejlett területek magyarságának szervezetei felülreprezentáltak legyenek a források elosztása so rán. Így a Szülőföld Alapból idén elosztható 2,2 milliárd forintból az újvidéki magyarok 22, a kárpátaljaiak pedig 19 százalékot kapnak. Az Alapból eddig egymilliárd forintot osztottak szét, új pályázatokat szeptemberben írnak ki. A szakállamtitkár emlékez tetett arra is, hogy a Magyarországnak jutó uniós forrásokon túl jelentős támogatási pénzek hívhatóak le Brüsszeltől a határ menti, zömében magyarok lakta területek fejlesztésére. Így például a magyar – szlovák – román – ukrán "határon átnyúló” közös beruházások ban 68,6 millió eurót, vagyis mintegy 17,2 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra. vissza Cs. R Vízum a magyaroknak, függetlenség Koszovónak? Magyar Hírlap 2007.07.13. Budapesten és Belgrádban is politikai n yilatkozatok hangzottak el Koszovó jövőjéről, amelynek függetlenségét Washington változatlanul támogatja. Kiderült, hogy még az idén tárgyalások kezdődhetnek a magyarok vízumkényszerének az eltörléséről. Budapesten nyilatkozott az amerikai vízumkénysz er eltörléséről Daniel Fried. Az Egyesült Államok külügyi államtitkárhelyettese azt mondta: kormánya reméli, hogy a törvényhozás még a nyáron elfogad egy olyan törvényt, amelynek alapján Washington és Budapest tárgyalásokat kezdhet. George W. Bush szeretn é, ha elnöksége idején lépne be hazánk a vízummentességi programba, ám pontos dátumot nem tudott mondani. Az államtitkárhelyettes beszélt Koszovóról is. Nincs napirenden a térség felosztása, s megismételte, hogy az Egyesült Államok szerint Koszovó – a név leg Szerbiához tartozó, ám 1999 óta ENSZigazgatás alatt álló tartomány – független lesz. Ebben szerinte Európa és az Egyesült Államok között konszenzus van. Washington jelenleg úgy látja, hogy a tartomány jövőjét az ENSZ Biztonsági Tanácsának új határozat a oldhatja meg. Az ENSZfőtitkár megbízottja, Martti Ahtisaari jelentésében fokozatos függetlenedést javasolt Koszovónak, ám a szerb érdekeket képviselő Oroszország – Belgráddal egyetértésben – elutasította. Azóta sem sikerült olyan határozattervezetet m egfogalmazni, amelyet az oroszok megszavaztak volna. Az Egyesült Államok most olyan tervezeten dolgozik, amely újabb százhúsz napra tárgyalóasztalhoz ültetné a szerbeket és az albánokat. Fried úgy látja, hogy az albán politikusok felelősségteljesen együttm űködnek a nemzetközi közösséggel, és türelmesen várják a folyamat végét. A szerbek többsége a tartomány függetlensége után is Koszovóban maradna – mondja Fried. Így, bár minden eshetőségre felkészülnek, nem számítanak menekülthullámra. "Senki sem szeretn e menekült lenni" – mondta. Szerinte Koszovó elszakadásának nem lesz regionális hatása, a szerbek nem akarnak majd kiválni BoszniaHercegovinából. A szerbeket közben rugalmasabb viszonyulásra biztatta Bernard Kouchner francia külügyminiszter, aki tegnap Belgrádba látogatott. Tárgyalásainak középpontjában a BT elé terjesztendő közös amerikai – európai határozati javaslat állt. A francia politikus a Vuk Jeremic külügyminiszterrel és Vojislav Kostunica miniszterelnökkel folytatott eszmecseréken igyekezett elos zlatni a szóban forgó dokumentummal kapcsolatos aggodalmakat. Belgrádi elemzők szerint a javaslat valójában amerikai fondorlat: Washington csak azért akar mindenáron új Koszovóhatározatot elfogadtatni a BTben, hogy érvénytelenítse a jelenlegit, amely Kos zovót Szerbia részeként határozza meg. A francia külügyminiszter ma Pristinában tárgyal. vissza JGB, MJ
