Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-12
26 A bizottság azonban úgy tűnik nem nézett utána, hogy csak mi magyarok, ugyanannyian vagyunk Szerbia észak tartományában, mint a menekültek. E mellett itt él még több tízezer horvát, szlovák és román, hog y a kisebb népcsoportokat most ne soroljuk. A kisebbségek számára az lenne a legjobb, ha megteremtődnének a feltételek a menekültek visszatéréséhez. De ha így lenne, a menekültek zöme valószínűleg akkor is maradna a zsíros vajdasági földön. Úgy tűnik, jól érzik itt magukat. Az évek óta itt tartózkodók többsége lassacskán beilleszkedik, a gyerekek itt indultak iskolába, a fiatalok itt házasodnak, akinek pedig vaj van a fején, az úgysem térhet vissza. Ez tehát már lefutott ügynek számít. Nagy gond az is, hog y Szerbiának csak akkor van esélye felkerülnie a vízumkedvezményezettek EUs listájára, amennyiben visszafogadja az illegálisan Nyugaton tartózkodó szerbek tömegeit. Szerb napilapok szerint csak Németországban mintegy 100 ezer szerb menekült vár kitoloncol ásra. Ugyanakkor küszöbön a koszovói kérdés rendezése, aminek következményeként megtörténhet, hogy több tízezer ottani szerb vesz majd vándorbotot a kezébe. A Szerbiába menekülők zöme pedig az eddigi tapasztalatok szerint az ország leggazdagabb vidékére a Vajdaságba igyekszik. Ez az, ami nyugtalanítja az itt élőket, és nemcsak a magyarokat. vissza Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap Magyar Nemzet 2007. július 12. Szerzők: RostásSzékely Indoklás nélkül vonják meg a támogatást a magyar kormányt és határon túli szócsöveit bíráló kisebbségi médiumoktól – A hallgatáson és a fellengzős elutasításon kívül kevés magyarázatot adnak a kormányzati nemzetpolitika képviselői arra a kérdésre, miért csak a jelenlegi magyar kormán y politikájához idomuló szervezeteknek jut pénz. Az Erdélyben és Kárpátalján is széles körű visszatetszéssel kísért gyakorlat szerint a magyar közösségek túlélése szempontjából kulcsfontosságú területekre nem írnak ki pályázatot. Erdélyi civil szervezetek és lapkiadók az elmúlt években rendszeresen bírálják a Szülőföld Alap (SZA) pályázati politikáját, részrehajló pénzosztogatással vádolva a magyar kormánynak alárendelt intézményt. Álláspontjuk nem változott azután sem, hogy az alap nemrég közzétette a ku lturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait, valamint a pályázóknak megítélt támogatásokat. Makkay József, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozo tt: Magyarországon és Romániában ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja. Makkay sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló erdé lyi sajtó rendszeresen kimarad a támogatottak köréből. Ennek megfelelően az idén sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepeltek a nyertesek között, miközben ezeket a kiadókat az SZA kuratóriuma nem tájékoztatta a döntés indo kolásáról. Egyébként a Krónika értesülései szerint az RMDSZszel szemben kritikusan megnyilvánuló lapok pályázatait voltaképpen Bukarestben utasították el, a Szülőföld Alap kuratóriuma pedig csak rábólintott a Markó Béla vezette alakulattól érkezett javasl atokra. Sérelmezi a részrehajló elbírálást Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, ismertetve: a MIThez tartozó szervezetek alig jutottak támogatáshoz. A Szülőföld Alap kollégiumában Erdélyt képviselő Székely István – történetesen az R MDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja – újságírói kérdésre nem kívánta megindokolni, miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. Közölte, a kollégium a 285,5 millió forintos keretből csak 161,4 milliót osztott ki, a fennmaradó részre ősszel pályázhat nak az érdeklődők. Különben az idei sajtópályázatok esetében a Szülőföld Alap első körben csak a kulturális lapok számára írt ki pályázatot, és csak az utolsó pillanatban tették lehetővé, hogy a hetilapok és a napilapok kulturális mellékletei is pályázhass anak; ezáltal több szerkesztőség is lemaradt a lehetőségről. A legjelentősebb erdélyi magyar kulturális folyóiratok általában 2 – 2,7 millió forintos támogatásban részesültek, a kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság e gymillió forintos támogatást kapott. Két és fél milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, amely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott; az alapítvány mögött tulajdonképpen a Verestóy Attila R MDSZes szenátor tulajdonában levő Scripta kiadó húzódik meg, amely kiadja az Erdélyi Riport hetilapot. Bőkezűnek bizonyult a Szülőföld Alap a Kelemen Hunor RMDSZes ügyvezető elnöke tulajdonában lévő Transindex hírportállal is, amelynek két pályázata hétm illió forintot kapott. Romániai magyar civil szervezetek egyébként korábban újabb pályázati kiírást javasoltak a magyar kormánynak a Szülőföld Alap keretében, arra hivatkozva, hogy az átalakított támogatási rendszerből számukra több lényeges szempont is ki maradt. A több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége hiányolja, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára
