Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
28 DukaZólyom i Árpád felszólalásával kapcsolatban a Pátriának elmondta, hogy nagyon fontosnak tartotta tájékoztatni az Európai Parlamentet arról, hogy mi is történik a kisebbségek jogait illetően Szlovákiában. Tette ezt elsősorban azért, mert - véleménye szerint – „ félelmetesen feltámad az a szellem, amit megismertünk a Mečiarkorszakból.” „Tekintettel arra, hogy Szlovákia az Európai Unió tagja lett, ami azt jelenti, teljesítette a koppenhágai kritériumokat is, beleértve a nemzeti kisebbségi jogok védelmét.Ezt az állapotot meg kell tartani, - hangsúlyozta DukaZólyomi - hozzátéve, hogy a Ficokormány hatalomra lépésével ez teljesen bizonytalanná vált és kételyeket ébreszt. Ez támasztják alá az elmúlt év eseményei is.” A európai képviselők figyelmét ezúttal a k ulturális minisztérium intézkedésére hívta fel. Megemlítette, hogy a tárca megtámadta a szlovákiai magyar napilapot amiatt, hogy a helységneveket magyarul használják. „Képviselőtársaim felé kifejtettem azt, hogy a minisztérium érvelése nem helytálló. Azé rt sem, mert különböző nemzetközi dokumentumok is alátámasztják azt, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra a kisebbségi közösségnek teljes mértékű joga van. Nem beszélve arról, hogy minden nyelv szabálya – beleértve a magyart is – megköveteli, hogy ha van ma gyar megnevezés, akkor azt kell használni. A szlovák is ugyanezt teszi” – nyilatkozta az MKP EUs képviselője. Arra a felvetésre, vane lehetősége az Európai Parlamentnek arra, hogy a plenáris vitában hozzászóljon a felvetett kérdéshez, illetve valamily en formában megpróbáljon odahatni, hogy a megszerzett jogokat ne csorbítsák a tagállamok, a következőket válaszolta: „Sajnos az Európai Parlamentben egy kicsit másként működik a rendszer. Ahhoz, hogy a plénumban téma legyen, az egy nagyon hosszú folyamat. Amennyiben Szlovákiában tovább fokozódik a kellemetlen helyzet, akkor esetleg lehetne tenni valamit. De először is aláírásokat kell gyűjteni. Ha a képviselők több mint fele aláírja az indítványt, akkor kerülhet a plénum elé. Most inkább kihasználtam azt a helyzetet, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a tagállamokban ilyenek is történnek. Ez egyfajta nyomásgyakorlásnak is tekinthető az otthoni közegek felé”. DukaZólyomi még elmondta azt is, hogy azokban az EUs tagállamokban, ahol a kisebbségi jogok biztonsága hivatalos formában is rögzítve vannak, ott nincsenek gondok. vissza Szlovákia elveszítheti Felvidéket? Felvidék.ma 20070710 12:26 forrás: Respekt/privátbankár/MTI Szlovákia és Magyarország csatlakozásával a sc hengeni övezethez Pozsony a gyakorlatban elveszíti a magyarok lakta déli területeit - állította a Respekt című cseh liberális hetilap e heti számában. Számos dolog arra mutat, hogy Pozsony ezzel a fejlődéssel csendesen többékevésbé már előre számolt. Ez például az egyik oka annak, hogy miért kapott elsőbbséget a PozsonyKassa autópálya megépítése az értelmetlenül drága északi vonalon, szemben az olcsóbb déli vonalnál. A "déli területeket" elkerülik a stratégiai fontosságú kőolajvezetékek, gázvezetékek és a vasút is - olvasható a Határ, amely eltűnik című, Lubos Palata által jegyzett írásban. A szerző szerint a "kemény" szlovákmagyar államhatár eltűnése fogja jelenteni a legnagyobb változást, amelyet a schengeni övezet soron következő kiszélesítése hoz. Ez a határ a háború utáni németfrancia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltűnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák - állítja Palata. A német és a francia elit évtizedeken keresztül "megdolgozta" a lakosságot, s az egykori ellenséges államokból a legjobb európai szövetségesek lettek. A cseh liberális hetilap szerint a szlovákok és a magyarok semmi ilyesmin nem mentek keresztül. A kommunizmus a régi szlovákmagyar sérelmeket és a rossz beidegződéseke t csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés időszakának nevezni. Pozsony és Budapest között - kivéve a volt Jugoszláviát - sokkal több volt a kisebbnagyobb konfliktus, mint két bárme ly más posztkommunista állam között - írta a Respekt. Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerősödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti a autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csa tlakozásának a veszélyét. A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni, amely elválasztja egymástól az annak két partján élő magyarokat. A
