Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-02
17 Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a felsőoktatási intézmény nyitottságáról biztosította a határon túliakat. Konferenciákon való közös részvételt, közös publikálási lehetőségeket tudott felajánlani, bár mint elmond ta, minden pénzfüggő. Az SZTE doktori iskoláiban képezhetik magukat a határon túliak is, azzal, hogy képzésük költségeit maguk fedezik, mert az anyagi forrás biztosítását az egyetem nem tudja magára vállalni. Fontos kérdéseket taglalt Dávid László, a Sapi entia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora: a Kárpátmedencei együttműködés lehetőségeit ugyan felvetik, de konkrét cselekvési terv nem születik meg, átlátható fejlesztési tervet kellene kidolgozni, hogy megnyíljanak például az uniós pályázási lehetősége k. Hogy létezik gyümölcsöző magyarszerb kapcsolat, arról Nagy Imre, a békéscsabai MagyarSzerb Területfejlesztési Információs és Dokumentációs Központ osztályvezetője győzte meg a hallgatóságot. Például pályázatfelkészítési tréningeket szerveznek Bánátb an, együttműködnek az Újvidéki Egyetemmel, a szabadkai Közgazdasági Karral, egyes civil szervezetekkel. Segítenek a magyarmagyar partnerkapcsolatok kialakításában is. Szeptemberben a tervek szerint egy kiadvány, a központ vajdasági kötete is megjelenik. A tanácskozás során bemutatkoztak azok a vajdasági felsőoktatási intézmények, amelyekben magyar nyelvű oktatás folyik, valamint a magyar nyelvű civil és tudományos szervezetek is. EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIA -- A mai tanácskozás egyik célja az volt, hogy bem utatkozzanak a vajdasági tudományos műhelyek. Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan lehet integrálódni egy Kárpátmedencei tudományos hálózatba, meg kell ismerni a tevékenységüket. Az Akadémia határon túli elnöki bizottsága ilyen típusú rendezvényeket már tartott Erd élyben, Lendván, Szlovéniában, illetve a Felvidéken is. Voltaképpen valamennyi Kárpátmedencei régióról vannak ismereteink. A kérdés az: hogyan lehet egy egységes magyar tudományos kutatási stratégiát összeállítani, amelyben a magyarországi és a határ ment i stratégiák illeszkednek egymáshoz. Javaslatom szerint a következő évre el kell készíteni egy Kárpátmedencei tudományos kutatási stratégiát, ki kell jelölni azokat az intézményeket, amelyek egy hosszú távú koncepció meghatározó intézményei lesznek, és íg y az intézmények sokkal hatékonyabb támogatásban részesülhetnek. Koncentrálni kell az erőket. Mint kiderült, sokszínű a határon túli tudományosság, ami azt is jelenti, hogy különböző színvonalú műhelyekről van szó, ami az európai tudományos piacon, a magya r tudományosság eredményeit erősíteni képes hálózat megszervezése érdekében fontos. Továbbá, ami eddig a határ menti együttműködés alatt történt, nem sok. Tiszta vizet kell önteni a pohárba. Definiálni kell a sikert és a kudarcot. Tudni kell mérni az eredm ényeket. Akkor eredményes egy SzegedSzabadka kutatási együttműködés, ha meg tudjuk mondani, hogy hány projektet tudott megnyerni az együttműködő csapat az Európai Unió netes programjából, mekkora kutatási támogatásból részesült, ebből hány kutató tudomány os előrehaladását lehet támogatni, hány közös publikáció jelent meg stb. Vajdaság versenyképes lehet, hiszen két felsőfokú műszaki intézmény működik itt. DélMagyarország egyik problémája, hogy sem a pécsi egyetemnek, sem a szegedi egyetemnek nincsenek az ipar fejlődése szempontjából jelentős mértékben meghatározó műszaki felsőfokú oktatási intézményei. Nagyon remélem, hogy a műszaki fejlesztési és kutatási együttműködés piaci alapokon szervezett formái is megjelennek ebben a térségben, amiben Újvidék és Sz abadka kell, hogy a meghatározó szerepet játssza. Ez már nemcsak magyar, hanem a szerb tudományossággal és a felsőoktatással való együttműködés kérdése is. Tehát az új stratégiának arról kell szólnia, hogy miként erősíthetők tovább a magyar tudományos műhe lyek, mi célból kell ezeket erősíteni. Fontos kérdés továbbá, hogy a helyi közösségek, a helyi gazdaság, Vajdaság regionális fejlődése, vagy más régió fejlődése mit várhat ezektől a tudományos kutatásoktól - összegezte Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Ak adémia Regionális Kutatások Központjának igazgatója a tanácskozáson elhangzottakat. MIKLÓS Hajnalka, TÁPAI Renáta Dr. Jeges Zoltán: Kétszakos tanárképzésre van szükségünk A tanácskozás eredményeit Horváth Gyula főigazgató összegezte, aki javaslatot tett egy bizottság létrehozására, amelynek feladata a vajdasági kutatási stratégia kidolgozása lenne. Ezzel mindenki egyet értett, de arról, hogy az említett bizottság hogyan, mikorra és milyen módszerrel alakuljon meg, hosszas vita után sem született döntés. V égül Tarnóczy Mariann az akadémiai bizottság titkára, az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága vezetőjének javaslatával zárult az egész napos ülés: az MTA elküldi Vajdaságba a köztestületi tagok listáját, és az itt munkálkodó kutatókat bízza meg a bizottság létrehozásának feladatával. vissza Csáky: Ficóék úgy tesznek, mintha kormányoznának Felvidék.ma 20070702 07:57
