Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-30
25 vezetői régóta sejtették, hogy figyelik őket. Ezt bizonyította az a jelentés is, amelyet márciusban egy román képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügyminiszter, Monica Macovei. Abból kiderült, hogy a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes nyomozó hatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratok összeállítását. Macovei azt is elismerte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat több jelentést készített a székel yföldi autonómianépszavazás ügyében tevékenykedő magyar politikusokról. Közülük többen is gyanították, hogy a mobiltelefonjaikat lehallgatták. Gazda Zoltán, a Mediafax hírügynökségnek tegnap azt is elmondta, hogy az MPSZ sepsiszentgyörgyi székhelyén ide genektől származó nyomokat találtak. Gazda akkor fogott gyanút, hogy megfigyelik, amikor a világhálón az ő nevével aláírt leveleket és felhívásokat talált. Ezeket csak a saját számítógépén tárolta, rajta kívül más nem férhetett hozzájuk. A politikus ismere tlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen, s mint mondta, megfigyelőcsipet találtak Kulcsár Terza Józsefnek, az MPSZ jogászának a számítógépén is. Az ügyészség szerint folyik a nyomozás a megfigyelési ügyben, de a román hírszerzés egyelőre ne m ny ilatkozott a történtekről. vissza Pozsony továbbra is feltételekhez köti az újságok nyelvhasználatát Magyar Hírlap 2007. június 30. Támadja a szlovákiai magyar sajtótermékeket a pozsonyi kulturális tárca. Ne magyaru l, hanem szlovákul közölje cikkeiben a felvidéki települések neveit a Pozsonyban megjelenő Új Szó című napilap – ezt még márciusban kérte a magyar újság kiadójától a szlovák kulturális minisztérium művészeti főosztályvezetője. Martin Sarvas akkor azt is ha ngsúlyozta, hogy a törvények alapján ez alapvető kötelessége a lapnak. Az Új Szó kiadójának jogi szakértője azonban a közelmúltban egyértelműen igazolta, nem írnak elő ilyen kötelezettséget a hivatkozott jogszabályok. Újabb fejlemény, hogy Gál Gábor, a Mag yar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke interpellációt intézett Marek Madaric kulturális miniszterhez. A politikus azt kérdezte, tudjae a tárcavezető, hogy Martin Sarvas utasítása nincs összhangban Szlovákia jogrendjével. A képviselők tapsviharral honorálták a miniszter elutasító válaszát. "Tudatos taktikai támadásba kezdett a művelődési tárca a kisebbségi nyelvhasználat ellen, és akár újabbak is követhetik, ha nem emeljük fel ellene a szavunkat" – jegyezte m eg a magyar politikus. Hasonló támadások a kilencvenes évek elején, valamint az 1995ös nyelvtörvény elfogadásakor is történtek a Szlovákiában élő magyarság ellen. Martin Sarvas nem nyilatkozott az ügyről az őt megkereső újságíróknak. Helyette a tárca sajtóosztályának egyik munkatársa reagált, de nem adott érdemi választ a kérdésekre, csupán megisméte lte a főosztály felszólítását. vissza Határok nélkül – de meddig? Magyar Hírlap 2007. június 30. Szerző: Gecse Géza Az ország határain túl mindig nagyobb volt a Kossuth rádió becsülete, mint idehaza. Az ok kézenfekvő: a Kárpátmedencében ez a leghosszabb ideig folyamatosan magyarul sugárzó adó, és majdnem mindenütt hallani lehet. A határon túli magyarok ügye 1956 után sokaknál a magyar nacionalizmussal fonódott össze. A rendszerváltás utáni magyar parlament volt az első, amely egészen másként állt a kérdéshez. A Kossuth adó későbbi főszerkesztője, László József jó érzékkel a szomszédos országok magyar rádióinak munkájá ra támaszkodva, tényeket elemző, úgynevezett háttérműsorként alapította meg 1992ben a Határok nélkül című rádióműsort, amelynek azóta szerkesztője vagyok. (A hétköznap este fél kilenckor kezdődő napi félórás műsort másnap hajnalban akkor még teljes egészé ben ismételték.) Ott túl a műsorrácson
