Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-23
27 Közel a megállapodás Brüsszelben? - Szóban állítólag már majdnem eljutottak a komp romisszumhoz, de írásban még nem Népszava 2007. június 23. Szerző: Halmai Katalin Kemény és hosszas viták után lapzártánkkor körvonalazódni látszott a megállapodás a kudarcot vallott alkotmány helyébe lépő uniós reformszerződés tartalmáról. Meg nem erősí tett hírek szerint azonban még az intenzív tárgyalásokat követően sem született meg a várt kompromisszum. Lech Kaczynski lengyel elnök a jelek szerint még nem mondott véglegesen igent, viszont új áthidaló javaslattal állt elő. E tudósítás megírásának ide jén még nem született meg a megállapodás a brüsszeli csúcson, bár diplomáciai források megerősítették, hogy két- és többoldalú tárgyalások sokasága után péntek estére közel jutottak ahhoz, hogy leküzdjék az új szerződéssel szemben kifogásokat megfogalmazó tagországok ellenállását, és megállapodjanak a majdani reformszerződés legfontosabb elemeiről. Ha megszületik az egyezség, az év második felében megkezdődhet a dokumentumot véglegesítő kormányközi konferencia, amely immár világos mandátummal foghat neki a munkának. Ha minden jól megy, 2009re valamennyi tagállamban ratifikált, a működését hatékonyabbá és átláthatóbbá tevő szerződése lesz az Európai Uniónak Hírek szerint NagyBritannia végül hozzájárult ahhoz, hogy a szervezetet a jövőben állandó külügymini szter képviselje a nemzetközi színtéren, akit hivatalosan az Európai Unió külpolitikai főmegbízottjának fognak hívni, és akinek a munkáját önálló diplomáciai szolgálat segíti majd. A leendő Mr. EU a külügyminiszterek tanácsának és az Európai Bizottságnak i s a tagja lesz, összehangolva a két döntéshozó testület külügyi tevékenységét. Ugyancsak kompromisszum született arról, hogy az emberi és szociális jogok széles skáláját tartalmazó Alapjogi Charta a reformszerződés része lesz, ám jogi hatálya a szigetorsz ágra nem terjed ki. Nem tudni, kiharcoltae Lengyelország, hogy a számára nagyobb döntéshozatali befolyást biztosító Nizzai Szerződés 2014ig hatályban maradjon, s azt sem, hogy addig is könnyebbé válike a többségi döntések megakadályozása. A Nizzai Sze rződés értelmében Lengyelországnak 27 szavazata van a testületben, míg a kétszer akkora Németországnak 29. Ezt az aránytalanságot küszöbölné ki az alkotmányos szerződés helyébe lépő dokumentum, amely a lélekszámot jobban tükröző szavazati súlyokat biztosít ana a tagállamoknak. Eszerint egy döntés akkor tekinthető elfogadottnak, ha a lakosság 65 százalékát képviselő tagállamok 55 százaléka az áldását adja rá. Ez az előírás azonban a meg nem erősített megállapodás szerint csak 2014ben lépne életbe. Hollandia állítólag lemondott arról, hogy a bővítés feltételéül szabott, úgynevezett koppenhágai kritériumok bekerüljenek a szerződés szövegébe, ugyanakkor elérte, hogy a nemzeti parlamentek még a tervezettnél is nagyobb jogosítványokat kapjanak a brüsszeli előterje sztések véleményezésére, sőt elutasítására. Úgy tudni, Csehország követelésére az új dokumentum erőteljesebben meghúzza a határvonalat az EU és a tagállamok hatáskörei között, lehetővé téve egyes közösségi kompetenciák visszavonását. Csütörtök este várat lanul újabb frontot nyitott a vitában Nicolas Sarkozy francia elnök, aki – mint utóbb kiderült – már a csúcstalálkozó előtt kilobbizta a "zavartalan és szabad piaci verseny” biztosítására vonatkozó kitételt az EU céljait fölsoroló passzus szövegéből. Bár s zakértők véleménye megoszlik arról, hogy a törlés csorbíthatjae Brüsszelnek a szabad verseny kikényszerítésére vonatkozó jogosítványait – ahogyan ez a protekcionista húrokat pengető francia államfő szándéka lehet – vagy csupán lényegtelen kozmetikai válto ztatás. A magyar kormányfő úgy vélekedett, "rossz üzenet” lenne, ha a szöveg így maradna. A német elnökség azt javasolta, hogy a szabad verseny fontosságát hangsúlyozó kitételt külön jegyzékben csatolják a szerződéshez. A kompromisszumos előterjesztés más fél napig tartott, kemény viták után született meg. Az unió működését hosszú időre meghatározó reformszerződés hívei és ellenzői többször is "összecsaptak” a nap folyamán, a két- és többoldalú tárgyalásokon alig közeledtek az álláspontok. A túlnyomó többs ég az alkotmányos szerződésbe foglalt újítások megőrzését szorgalmazta, a kisebbség apróbbnagyobb változtatásokat követelt. A soros EUelnök, Angela Merkel pénteken többször tárgyalóasztalhoz ült Lech Kaczynski lengyel államfővel, akit több más kollégája – köztük Gyurcsány Ferenc – is kétoldalú megbeszélésen próbált jobb belátásra bírni. Ugyancsak "gyóntatószékbe” ült pénteken a brit, a cseh és a holland kormányfő, akiket a német kancellár különkülön is igyekezett megpuhítani, a jelek szerint sikerrel. La pzártakor azonban még bizonytalan volt, hogy a szóbeli megállapodást írásban is jóváhagyjáke a Huszonhetek.
