Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-23
21 amennyiben van rá szándék, s azt kezdeményezi valamelyik szervezet, ráadásul a civilek mellett képviseltetik magukat a testületben a tanügyi vezetők is. - Mi van, ha az UMDSZ civil szervezetként képze lte el az egyeztető fórumot? - Amennyiben egy új civil szervezet jött létre az elmúlt hétvégén, úgy megállapíthatjuk, hogy a kezdeményezés eleve nem politikamentes, már induláskor sem törekedtek arra, hogy politikailag semleges egyeztetőfórumot hozzanak l étre. vissza EU: Intézményes változások - Fontos változások léphetnek életbe az uniós intézményrendszerben a brüsszeli megállapodás nyomán Vajdaságma.info 2007. június 23. [8:58] S. Tóth László és Veres Béla (MTI) Fontos v áltozásokon mehet át két éven belül az Európai Unió intézményrendszere, miután szombat hajnalban a tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján megállapodás született az új reformszerződés tervezetéről. A dokumentum a Hollandiában és Franciaorsz ágban elutasított, 18 másik EUtagállamban (így Magyarországon is) viszont már törvényesen is megerősített alkotmányos szerződés helyébe lép, annak legfőbb vívmányait át is veszi, jóllehet nem hívják majd így, és kimaradnak belőle a nemzeti alkotmányra eml ékeztető elemek. A brüsszeli egyezség nyomán a tagállamok kormányai pontos mandátummal kezdhetik meg a részletek kidolgozását, várhatóan júliusban, és miután alapvetően egy már meglévő szövegre építenek, kéthárom hónap alatt a munka be is fejeződhet. Mási k fontos különbség az alkotmány és az immár reformszerződésnek hívott új dokumentum között, hogy arról valószínűleg egyetlen tagállamban sem kell népszavazást tartani. A leendő reformszerződés minden bizonnyal rendelkezik majd arról, hogy két és fél éves r otációval létrehozzák az egyszemélyi EUelnöki tisztséget a politikai ügyek intézésre. A kül- és biztonságpolitikai képviselet ellátására ugyancsak létrejön egy önálló csúcsdiplomáciai poszt, ennek betöltőjét azonban az alkotmányban szereplő tervekkel elle ntétben nem uniós külügyminiszternek hívják majd, hanem várhatóan főképviselőnek. Szerződéses része lesz a joganyagnak az alapvető jogokat biztosító uniós charta, bár a brüsszeli kompromisszumnak megfelelően annak tartalma jogi kötelezettséget egy tagorszá g, NagyBritannia számára nem jelent. A magyarok számára kiemelten fontos, hogy az Európai Unió elismeri benne a kisebbségi, s ezen belül a nemzeti kisebbségi jogokat, s - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott - a most elfogadott szövegben e tek intetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek. A bel- és igazságügyi politikán belül az évtized végétől több területre kiterjesztik a minősített többségű döntést, azaz csökkentik a vétójog használatát. Új, úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszer lép életbe - igaz, csak 2014től kezdve, és teljes egészében csupán 2017ben (az átmeneti idő alatt, ha egy ország kéri, a minősített többségű dönt ésnél a nizzai elv szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni). A közös energiapolitika, illetve az energiaügyi szolidaritás ugyancsak helyet kap az új dokumentumban, akárcsak az uniós be lső piac versenyének kiteljesedése és a szociális védelem kiterjesztése. Az intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjön. Az unióhoz újonnan csatlakozó országoknak továbbra is teljesíteniük kell az ehhez még a múlt évtized elején megszabott kritériumokat. vissza Pristina széles körű autonómiát kínál ÉszakKoszovónak - Készek egyoldalúan is kihirdeti a függetlenséget Vajdaságma.info2007. június 24. [12:28] Bajram Rexhepi (a képen) volt koszovói kormányfő kijelentése szerint ÉszakKoszovónak - ahol többségben szerbek élnek - széles körű autonómiát kínálnak fel a független Koszovó keretében, írja a Beta. Várhatunk még néhány hónapig, mondta a kos zovói albán politikus, de azután - ha Oroszország vétót emel a Biztonsági Tanácsban, ami valószínű - a koszovói parlament kihirdeti a függetlenséget. Szerinte ezt követően az Egyesült Államok és az Európai Unió egyes országai elismerik Koszovó függetlenség ét.
