Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-23
19 Ezért, illetve ennek ellenére fontos, hogy a nyilatkozat az erdélyi magyarságot őshonos közösségként határozza me g, olyannak, amely az évszázados apadás ellenére még mindig a lakosság 6,6 százalékát teszi ki (nemrég még 7 százalék fölött volt), s az egyetemi oktatásban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a huszonkilencezer magyar egyetemi hallgató közül csupán tízezren tanulhatnak anyanyelvükön. Számarányát figyelembe véve a magyarság négy önálló egyetemre lenne jogosult. Az RMDSZ megbízott képviselői beadványát megelőzte, és ezt mintegy aládúcolja az a folyamodvány, amelyet az EP petíciós bizottságához juttat ott el a huszonöt aláíró, köztük tizenöt romániai magyar akadémikus és több jeles közéleti személyiség, s melyben nyomatékkal szerepel az adat, hogy a 6,6 százalékos arányt képviselő magyarság 1,6 százaléka tanulhat anyanyelvén a felsőoktatásban. A sorren dben utolsóként említett harmadik pillér — tulajdonképpen az első — a Bolyai Kezdeményező Bizottság, amely képviselői révén a Bolyai visszaállításának ügyében a szó metaforikus értelmében a bőrét vitte a vásárra: Hantz Péter, Kovács Lehel egyetemi állásáva l fizetett azért, hogy az 1959ben a román nacionalisták, a saját korábbi szavukat és ígéreteiket megszegő romániai magyarellenes körök ellen fellépett. A továbbiakban rendkívül fontos lesz, hogy a sérelmek, a jogfosztottságok nagyságrendje, súlya között is különbséget tegyenek. A hazai állapotok illusztrálására igen alkalmasak az egyetemi magyar nyelvű feliratok körüli botrányos ügyek, de a hangsúlynak a már bemutatott aránytalanságok és jogtalanságok helyreállítására kell esnie. Őshonos közösség vagyunk, volt egyetemi intézményeinket vették el, és bitorolják a mai napig, számarányunk alapján jogosultak önálló állami egyetemre. vissza A Horváthné szervezete 19 millió forintot kapott Kárpátalja 20070624 02:20:00 Minap ülés ezett a határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiuma (KEK), mely közel 80 millió forint elosztásáról döntött az ukrajnai pályázatok vonatkozásában. Az ülésen a KMKSZt Hutterer Éva képviselte tanácskozási joggal. Az alábbiakban őt kérdeztük. - Hogyan zajlott le a Kollégium ülése? - A benyújtott határon túli pályázatokat értékelte a Kollégium és döntött az elbírálás elveiről, valamint arról, hogy a támogatásra javasolt pályázatokban szereplő programokat mi lyen összegekkel támogassa az Alap. Kárpátalját a Kollégiumban szavazati joggal az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviseli, akivel én az ülés előtt egyeztetni akartam a pályázatok prioritását illetően. Ő azonban azzal utasította el szándékomat, hogy véleménye szerint a KMKSZt mint politikai szervezetet ki kell zárni a pályázók köréből. Mivel ezen javaslatát a Kollégium elé kívánta vinni, ezért a megegyezésnek nem láttam lehetőségét. A Kollégium természetesen elutasította a javaslatot. A kárpátaljai (ukrajnai) pályázatokat Horváth Sándor terjesztette elő. A Kollégium meghallgatta ugyan az én javaslataimat is, de csak nagyon csekély mértékben vette azokat figyelembe, majd ezt követően megszavazták a Horváth Sándor által előterjesztett támogatási összeg eket. A legszembetűnőbb a javaslatokban az volt, hogy szinte minden szervezet minimális, jelképes támogatásban részesüljön, kivéve az 50 tagot számláló Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületét, amely a kulturális pályázati keretösszeg (33,2 millió Ft) k özel 2/3át kapta meg működésre. Kérdésemre, hogy nem számíte részrehajlásnak, hogy egy olyan szervezet kapja a támogatást, melynek Horváth Sándor felesége az elnöke, azt a választ kaptam, hogy időközben vezetőségváltás történt, tehát Horváthné Somogyi Il ona lemondott. Mindezek után egy sor olyan pályázat támogatására sem jutott pénz, melyet UMDSZközeli szervezetek nyújtottak be, nem beszélve a KMKSZhez közelálló szervezetek pályázatairól. A könyvkiadás terén szintén szembetűnő az aránytalanság: az Inte rmix Kiadó (vezetője Dupka György UMDSZalelnök), a MÉKK (vezetője Dupka György) és az UMDSZ tagszervezete, a Lembergi Magyarok Kulturális Egyesülete összesen a keretösszeg (8,1 millió forint) több mint 80 %át kapta, míg a KMKSZnek egy, a KMPSZnek szint én egy, a Rákóczifőiskolának pedig egyetlen pályázata sem nyert támogatást.
