Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-21
28 hozzáállását, és indítsa el azokat a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát a hivatkozott egyezményekben vállalt kötelezettségek betartására, a Bolyai állami magyar tudománye gyetem újraindítására. A nyilatkozat az Európai Parlament többnyelvűségről szóló tavalyi határozatára, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló 1996os ajánlására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Emberi Jogok Európai Konvenciójára, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére és az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozik. "Ha október 25ig sikerül 393 képviselő aláírását megszerezni, a dokumentumot napirendre kell tűzni az Európai Parlamentben" – nyilatkozott a Krónika napilapnak KónyaHamar. Kelemen Atilla az Új Magyar Szónak elmondta: ez az első olyan kezdeményezés, amely az Európai Unióban valamiféle eljárási szabály alapján történt a Bolyai egyetem ügyében. A képviselő bevallja: nem valószínű, hogy sikerül összegyűjteni 393 aláírást, de az volt a cél, hogy felhívják a figyelmet a problémára. "Sajnálatos módon a nemzeti kisebbségek ügye nem olyan kérdés, amely kimondottan foglalkozta tná a képviselőket" – fűzte hozzá Kelemen Attila. vissza Koszovó: Új határozattervezet, újabb orosz nem Vajdaságma.info 2007. június 20. [22:22] Új határozattervezetet kezdtek el köröztetni Koszovó ügyében az ENSZ Biztonsá gi Tanácsában (BT) szerdán az Egyesült Államok és az Európai Unió diplomatái, azt javasolva, hogy még négy hónapot adjanak a szerbek és az albánok tárgyalásainak. Oroszország azonban rögtön jelezte, hogy számára elfogadhatatlan az új tervezet. A tervezet é rtelmében ha az újabb 120 nap elteltével sem születik megállapodás a két fél között, automatikusan életbe lép a délszerbiai szakadár tartomány számára ellenőrzött függetlenséget előirányzó, márciusban bemutatott Ahtisaariterv. A finn diplomata által össz eállított javaslat szerint Koszovóban egy európai megbízott venné át a jelenleg a tartományt igazgató ENSZ helyét, s európai rendőri erőket vezényelnének a Koszovóban állomásozó 16 ezer 500 fős NATOkontingens mellé. Egyelőre nem lehet tudni, mikor szavaz a BT az új Koszovóhatározatról, de kevéssé valószínű, hogy a most köröztetni kezdett javaslat elnyerheti az ügyben Szerbiát támogató Oroszország jóváhagyását. Vitalij Csurkin orosz ENSZnagykövet első reagálásában elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Újságíróknak úgy fogalmazott: az előterjesztők most már egyetértenek Moszkvával abban, hogy további tárgyalásokra van szükség. "Ezzel együtt, attól tartok, hogy ez nem igazán hoz bennünket közelebb," mivel négy hónap után "Ahtisaari javaslata fog érvénybe lépni" - mondta. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökhelyettes előzőleg Rómában úgy nyilatkozott, Oroszország érdekelt a tárgyalások folytatásában. Kijelentette, történelmi tanulság, hogy nem vezet jóra, ha nem vonnak be minden érdekelt felet egy európa i ország jogállásának rendezésébe, s hozzáfűzte: Moszkva számára "nem elfogadható minden opció". Oroszország korábban kilátásba helyezte, hogy vétóval akadályoz meg minden olyan BThatározatot, amely nem nyeri el a Koszovó elszakadásáról hallani sem akaró Belgrád tetszését. Vojislav Koštunica szerb kormányfő Belgrádban élesen kikelt az ellen, hogy a BT az Ahtisaarijavaslatra támaszkodó határozatot fogadjon el. Mint fogalmazott, minden ilyen határozati javaslat "biztos vereségre" van ítélve. "Szerbia nyomat ékosan felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát arra, utasítson el minden olyan határozattervezetet, amelynek alapján megváltoztathatnák Szerbia nemzetközileg elismert határait" - áll a belgrádi kormány közleményében. Koštunica hozzáfűzte, Oroszország teljes m értékben támogatja a szerb álláspontot. A koszovói albán vezetés közben kérte a nemzetközi közösséget, tisztázza a Koszovó jogállásának megállapításához vezető folyamat végét, szabjon határidőt e folyamatnak, hogy stabil viszonyokat teremthessenek a tartom ányban, s beinduljon a fejlesztés. Ahtisaari még hétfőn a finn YLE televízióban azt mondta, hogy Koszovó a várható orosz vétó ellenére mindenképpen elnyeri a függetlenséget még ebben az évben. Ez azt jelentené, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a z ENSZ mellőzésével oldaná meg az ügyet. Diplomaták várakozása szerint ugyanakkor a megállapodás még létrejöhet Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök július 2re kitűzött, az amerikai Maine állambeli Kennebunkportban rendezendő találkozóján. Koszovó 1999ben került ki Belgrád fennhatósága alól, miután a NATO bombázásokkal rákényszerítette a szerb erőket arra, hogy távozzanak a 90 százalékban albánok lakta tartományból. vissza
