Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-21
19 Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktív tagja. Holott nekem egyetlen komoly barátom van, méghozzá szlovák. De az évfolyamtársaim és a tanáraim meg a nyitraiak is rendesek, s ez nagy lelki erőt ad nekem – suttogja elcsukló hangon. Aztán határozottan hozzáteszi: Ha nem valami csapdát állít ez a nyitrai tanú, akkor nagyon hálás vagyok neki. Mert megerősít abban a hitemben, hogy előbbutóbb ebben az én ügyemben is fény derül az igazságra – közli enyhe mosollyal. vissza Brit és lengyel vétó fenyegeti az alkut az új szerződésről - Temetik az európai alkotmányt a ma kezdődő uniós csúcson Népszava 2007. június 21. Szerző: Halmai Katalin Nem lesz sem egyszerűbb, sem közérthetőbb és sokkal rövidebb sem, viszont n em fogják alkotmányos szerződésnek hívni. A csütörtökön kezdődő brüsszeli EUcsúcsértekezletre érkező vezetők többsége mit sem bánná, ha a valaha szebb napok elé néző dokumentumból egy összevissza farigcsált szerződés maradna, csak legyen már vége az egy helyben topogásnak. Néhány tagállam másként gondolja, és kész keresztbe tenni a megállapodásnak. Hosszú csúcstalálkozónak néznek elébe az Európai Unió országainak állam- és kormányfői, akik a 2004 októberében ünnepélyesen aláírt, ám a 2005ös franciaorsz ági, majd hollandiai népszavazáson leszavazott alkotmányos szerződést fölváltó dokumentum tartalmáról és jóváhagyásának menetrendjéről próbálnak közös nevezőre jutni brüsszeli találkozójukon. A cél az, hogy év végéig megszülessen az új szerződéstervezet, a mely átláthatóbbá tenné a döntéshozatalt, hatékonyabbá az intézmények működését, viszont kellőképpen lecsupaszított ahhoz, hogy senkinek se jusson eszébe népszavazást tartani róla. A nézetek összecsiszolására a német EUelnökség és személyesen Angela Merk el kancellár vállalkozott, aki az elmúlt hónapokban két- és többoldalú tárgyalások sokaságán igyekezett bemérni a lehetséges kompromisszum határait. A szigorúan zárt ajtók mögött, a kormányok által kinevezett szakértők (sherpák) részvételével zajló megbesz éléseken gyors egyetértés született arról, hogy az "alkotmányt” egyszer s mindenkorra el kell felejteni, hiszen ugyanazt a szöveget nem lehet még egyszer lenyomni az elutasító franciák és hollandok torkán. Az eredeti szerződést ratifikáló 18 ország – köztü k Magyarország – mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy a dokumentum tartalmát a lehető legteljesebben meg kell őrizni, a többiek viszont kisebbnagyobb fenntartásaikat hangoztatták és változtatásokat követeltek. Az egyeztetések azután gyorsultak f öl, hogy Nicolas Sarkozy elfoglalta az Élyséepalotát, és nem- csak odahaza, hanem Európában is nagy lendülettel látott munkához, fölmelegítve 2006 szeptemberében tett javaslatát egy mini, illetve egyszerűsített szerződés létrehozásáról. A francia elnök, aki a korábbi népszavazási kudarc miatt kulcsszereplője lett a megállapodást célzó tárgyalásoknak, az uniós intézményrendszer átalakítását, a döntéshozatal egyszerűsítését, a tagállamok vétójogának korlátozását nevezte az új dokumentum megkerülhetetlen ele meinek. Sarkozy a tagállami vezetők túlnyomó többségéhez hasonlóan gyors megállapodást és gyors parlamenti jóváhagyást szeretne, elhessegetve a rossz emlékű népszavazásnak és vele együtt egy esetleges újabb fiaskónak még a gondolatát is. A többség által e lfogadhatónak vélt kompromisszum szerint az új EUszerződés, amely – az alkotmánnyal ellentétben – nem fölváltaná, pusztán módosítaná az eddigi alapszerződéseket, 8090 százalékban ugyanarra a szövegre épülne, mint az eredeti változat, csak más formát ölte ne. Az új alapokmány a jelenlegi rotációs rendszer helyett létrehozná az állandó EUelnök és az uniós külügyminiszter tisztségét; korlátozná az Európai Bizottság létszámát; jelentősen szűkítené az egyhangú döntéshozatalt és ezzel együtt kiterjesztené a mi nősített többségű határozathozatalt a büntetőjogi együttműködésre; újabb döntési jogköröket biztosítana az Európai Parlamentnek; új, kettős többségen alapuló szavazási rendszert vezetne be a tagállamközi Tanácsban; jogi személyiséggel ruházná föl az Európa i Uniót. A leendő dokumentumból egyúttal száműznék az uniós polgárokat (állítólag) irritáló utalásokat az unió jelképeire, és a nevéből végleg törölnék az alkotmányos jelzőt. Ha a ma este kezdődő brüsszeli csúcson megszületne a politikai megállapodás, akko r az új szerződést az év második felében kormányközi konferencia keretében véglegesítenék a tagállamok, majd 2008ban ratifikálnák, hogy 2009ben, a következő európai parlamenti választások előtt életbe léphessen. A merész menetrendet azonban könnyedén f ölrúghatják azok a tagállamok, amelyek elégedetlenek a német elnökség kompromisszumos javaslataival és túlzónak ítélik a "maximalistáknak” tett engedményeket. Négy ország – Csehország, Hollandia, Lengyelország és NagyBritannia – jelentett be komoly fennta rtásokat a
