Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-20
7 Koszovóról szólva Pásztor István arról beszélt, fennáll a lehetősége annak, hogy a többségében albánok lakta, különleges státus ú tartományból több tízezer ember (szerb menekült) indul meg a Vajdaság felé. Úgy fogalmazott, hogy Koszovó ránehezedik a szerb belpolitikára. A vajdasági magyarságnak is érdeke, hogy a Koszovóban élő szerb közösség biztonságban érezhesse magát - foga lmazott Pásztor István. A VMSZ elnöke a szerbiai magyarság dolgairól szólva arról beszélt, hogy mindenképpen szorosabb együttműködésre van szükség az ottani magyar pártok és a civil szféra között. "El kell kerülni az egymás melletti elbeszélést. Együt t kell működnünk" - fogalmazott Pásztor István. Kiemelte, hogy az anyaországgal folyamatos párbeszédre van szükség, és Magyarországnak támogatnia kell a Szerbia és az Európai Unió közötti tárgyalásokat. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Taná cs elnöke a bizottsági ülésen arról beszélt, hogy a tartományi választásokon biztosítani kell a kisebbségek létszámarányos képviseletét, ami a magyarság tekintetében a Vajdaságban legalább 10 százalékos arányt jelent. Józsa szintén szorgalmazta a vajdasági magyar szervezetek összefogását, aminek többek között a törvényalkotásban is meg kell nyilvánulnia. vissza Mandur László: mindenkinek joga van állampolgársághoz - könyvbemutató Budapest, 2007. június 19., kedd (MTI) - Mindenkinek joga van valamely állampolgársághoz, senkit nem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától megfosztani - hangsúlyozta Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke kedden a Parlamentben. Az "Állampol gárság és hontalanság: kézikönyv parlamenti képviselőknek" című könyv bemutatóján az alelnök kiemelte: az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 15. cikke a világ minden részén mindenki számára biztosítja azt a jogot, hogy jogi kötelék fűzze egy államhoz. Jelenleg a világban több mint 11 millió hontalan él, ez a szám azonban csak becslés, mivel rendkívül nehéz átfogó adatokat összegyűjteni ebben a témában. Hozzátette: a hontalanság kérdése nem áll a nemzetközi közösség érdeklődésének homlokterében. A könyv elsősorban a parlamenti képviselőknek szól, hogy a megfelelő döntések meghozatalánál ebben a témakörben határozott álláspontot tudjanak kialakítani. A parlamenti képviselők rendkívül fontos szerepet tölthetnek be, ha elősegítik azt, hogy az állami politika se véletlenül, se szándékosan ne tegye hontalanná az embereket, ha bátorítják a kormányt a hontalanok ügyének megoldására, s ha tudatosítják választóik körében a hontalansággal járó problémákat is - mondta Mandur László. A könyvet kiad ó ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője, Lloyd Dakin főbiztos elmondta, hogy ez már a második kézikönyv, amit a témában kiadnak, az első 2002ben jelent meg, s az az általános menedékjog kérdéseivel foglalkozott. Az ENSZ Menekültügy i Főbiztossága úgy került kapcsolatba a hontalanság kérdésével, hogy 1961ben megszületett a hontalanság csökkentéséről szóló nemzetközi egyezmény, amely kimondja, hogy nemzetközi szervezet felállítására van szükség, amely a problémakörrel foglalkozik. Dakin elmondta, hogy a világban élő hontalanok közül több mint ötmillió emberről az ő szervezetük gondoskodik. A kézikönyvet az Interparlamentáris Unió (IPU) Demokrácia és Emberi Jogok Állandó Bizottsága közreműködésével készítették, a kötet szerzőj e Marilyn Achiron, a mű eredetileg Svájcban jelent meg. vissza A külügyi bizottság támogatta Kiss Péter kancelláriaminiszterré való kinevezését Budapest, 2007. június 19., kedd (MTI) - Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága 11 igen és nyolc nem szavazattal támogatta Kiss Péter kancelláriaminiszterré való kinevezését kedden Budapesten. Kiss Péter a bizottsági meghallgatáson a helyi és a határon túli magyar közösségek együttműködését, egymás segít ését, valamint az egymás iránti tiszteletet hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külhoni magyarokkal kapcsolatos politikát a pártpolitikai érdekek fölé kell emelni. A kancelláriaminiszterjelölt szerint a párbeszéd, a kompromisszumkeresé s mellett a társadalmi részvételnek is új értelmet kell találni. Megemlítette azt is, az európai integrációval más lett a határon túli magyarok helyzete, ugyanakkor az EUs tagság kihívást is jelent. A korábbi kapcsolatot át kell gondolni - fűzte hozzá. Kiss Péter a korábbi nemzetpolitikához való visszatérést nem látja logikusnak. Mint mondta, nemzeti minimumot kell kialakítani a határon túli nemzetpolitikában is. A külhoni magyarok autonómiakérdésére kitérve
