Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-16
12 központi igazgatója, tulajdonképpen a második ember a pártban. Esterházy és Stelczer Lajos között bensőséges munkakapcsolat alakult ki, megbízható társai voltak egymásnak, megosztották a munkát, osztoztak a felvidéki magyarság gon djaiban és bajaiban is. Többször találkoztak Stelczerék Liszt Ferenc utcai lakásában is intézendő közös dolgaikat. Így az első találkozás után a fiatal Stelczer Elemérnek is többször volt már alkalma találkozni és beszélni Esterházy Jánossal. Ez a két mom entum, az atyai kapcsolat és a bevezetőben említett első találkozás egy életre meghatározta Stelczer Elemér irányultságát és viszonyát Esterházy Jánoshoz, és elkötelezte Stelczer Elemért a felvidéki magyarság ügye mellett. Stelczer Elemér 1925. november 21dikén született Pozsonyban. Itt végezte iskoláit, itt töltötte fiatalságát, itt voltak barátai, első szerelme, ide kötötte minden: az utcák, a terek, az iskolák, a templomok, a sportpályák, a vívóterem. Itt élt szüleivel és Endre bátyjával, az induló te hetséges költővel, akinek 1945. áprilisában bekövetkezett tragikus halála is mély nyomot hagyott az öccse lelkében. De a legnagyobbat mégis a menekülés! 1945. május 7dikén jóakarók figyelmeztették telefonon a családot, hogy Esterházyt letartóztatták, men eküljenek Magyarországra, amíg nem késő. A család, minden értéket hátrahagyva, egy hátizsákkal hagyta el a szeretett Pozsony városát és kalandos úton jutott el Budapestre. Stelczer Elemér szülei már soha nem láthatták viszont szeretett városukat. Elemér má sodik otthona lett Budapest, azóta is ott él, de szíve most is Pozsonyért dobog, Pozsonyba húzza vissza. A 80as évek végén bekövetkező politikai és társadalmi változások megtalálják az aktív Stelczer Elemért. Alapító tagja az 1989ben megalakuló Rákóczi Szövetségnek, a határon túli magyarság ügyeinek előmozdítására és a kitelepítettek összefogására alakult civil szervezetnek mint választmányi és elnökségi tag toboroz, szervez, emlékeit és tapasztalatait felhasználva intézi a Szövetség ügyeit. A menekültek , a kitelepítettek és a lakosságcsere által Magyarországra kerültek között még sok olyan ember volt, akik együtt dolgoztak Esterházy Jánossal, vagy ismerték őt. Így ezek az Esterházytisztelők a fiatal történész, Molnár Imre javaslatára 1991. márciusában a Rákóczi Szövetség kebelén belül megalakították az Esterházy Emlékbizottságot. Az Emlékbizottság első, azóta is örökös elnöke, Ébert Tibor, pozsonyi születésű író javaslatára Stelczer Elemér lett. (Az Emlékbizottság többi tagja: Neumann Tibor, Selmeczi Elek, Csáji Attila, Tamáska Péter és Molnár Imre.) A Bizottság nagy lendülettel látott munkához. Elsőként meghatározta saját programját, amely aztán zsinórmértéke lett a másfél évtizedes munkának. A program három legfontosabb eleme: Esterházy szellemi hagy atékának őrzése, Esterházy rehabilitációjának előmozdítása és Esterházy megemlékezések szervezése. vissza Fejlesztéspolitikai információs nap - beszélgetés a Pátria Rádióban Felvidék.ma: 20070616 11:46 2007. június 6án Dunaszerdahelyen fejlesztéspolitikai információs napot tartottak a budapesti Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai szakállamtitkárságának vezető szakemberei és a főosztály munkatársai. Ebből az alkalomból hangzott el az a stúdióbeszélgetés a Pátria rádi óban, 2007. június 13án, melynek írásos változatát az alábbiakban olvashatják. Műsorvezető: A Kassai Magyar Főkonzulátus szervezésében Fejlesztéspolitikai információs napot tartottak a témában jártas magyarországi szakemberek a régió magyar vállalkozói, kultúrszervezői, valamint a civil szféra képviselői számára. A rendezvény szervezői és előadói a résztvevők számára próbáltak átfogó képet nyújtani a megújult nemzetpolitikáról, a határ menti fejlesztéspolitikáról. Üdvözlöm a rádió stúdiójában vendégeinket : Dr. Törzsök Erikát, a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatóját, Rajnai Gábort, a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának stratégiai vezetőjét, Hámori Jenőt, a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadóját és végül de nem utolsósorban Sz erencsés Jánost, a Magyar Köztársaság Kassai Főkonzulátusának főkonzulját. Eredetileg a stúdióba vártuk Gémesi Ferencet is, a magyar kormány külpolitikáért és külkapcsolatokért felelős államtitkárát, ám ő más irányultságú tevékenysége miatt nem tudott eljönni. Vele délelőtt készítettem interjút. A főkonzulátus által szervezett információs nap résztvevői érdeklődési középpontjában elsősorban a megújult nemzetpolitika és támogatá si rendszer állt. Miben áll ennek a megújult nemzetpolitikának és támogatási rendszernek a lényege?
