Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-15
28 elviekben egyaránt el tud ja fogadni egy ilyen "egyszerűsített szerződés" megszületését. Nem következett be ugyanakkor áttörés - legalábbis múlt héten még nem - a brit ellenállásban olyan alapvető kérdések kapcsán, mint az Alapvető Jogok Chartájának a beemelése az új szerződésbe, a z EU jogi személyiségének a megteremtése, a különböző közösségi pillérek összevonása, vagy a minősített többségű döntéshozás további kiterjesztése. Mindeközben a június 2122i brüsszeli csúcs előjátékaként lényegében minden nap, Európa valamely pontján újabb és újabb csúcstalálkozóra kerül sor a tagállamok vezetői között. Hétfőn a német kancellár Gyurcsány Ferenc magyar, Romano Prodi olasz és Valdas Adamkus litván kormányfőkkel találkozott, miközben pénteken spanyol kollégájával, szombaton a lengyel álla m- és kormányfői posztot betöltő Kaczynski testvérekkel, vasárnap pedig a cseh miniszterelnökkel fog tárgyalni. A Kaczynski fivérek közül Jaroslaw Kaczynski kormányfővel ugyancsak hétfőn Alfred Gusenbauer osztrák kancellár is megbeszélést folytatott, miköz ben sajtónyilatkozataival José Manuel Barroso európai bizottsági elnök is igyekezett időrőlidőre a varsói vezetés lelkére beszélni. Egyébként hasonló üzenetekkel bombázta az elmúlt napokban a lengyel vezetést Nicolas Sarkozy francia elnök és Romano Prodi olasz kormányfő is. A jelek szerint egyelőre nem sok sikerrel: éppen az említett lengyelosztrák kétoldalú csúcsot követő sajtóértekezleten Jaroslaw Kaczynski kijelentette, hogy a jövő heti csúcs után "legalább egy éves" kormányközi egyeztetésre számít a leendő szerződés eredményes kihordása érdekében, beleértve a mindenkinek (értsd: Varsónak is) megfelelő szavazati - döntéshozási - rendszer megteremtését. A lengyel miniszterelnök egyúttal leszögezte: minden országnak vétójoga van e vitában, így Lengyelors zágnak is, és kormánya nem fog habozni, hogy éljen ezzel, ha érdekeivel ellentétes megoldást akarnak rákényszeríteni. Közös sajtóértekezletükön az osztrák házigazda Gusenbauer mindenesetre nem hagyott kétséget afelől, hogy álláspontja eltér lengyel vendégé től, és óvott attól, hogy 34 évet egy újabb szerződés szövegezésével töltsenek. Mármár "agitáló" hangot ütött meg Barroso bizottsági elnök, aki Varsóban kertelés nélkül utalt arra: néhány héttel ezelőtt az EU szolidaritást mutatott Lengyelországgal az orosz húsembargó ügyében. Most Varsón a sor. A szolidaritás ugyanis "kétirányú utca" - tette hozzá. Ezzel egy időben szóvivője kedden azt fejtegette a brüsszeli sajtónak, hogy a Bizottság elnöke szerint a jövő heti EUcsúcs "kivételes alkalmat" kínál, amel yen jó eséllyel "komoly eredményt" lehetne elérni, "gyors haladásra" adva módot a júliusban kezdődő portugál EUelnökség idején. (A leendő portugál elnökségi álláspontot e témában ld. külön cikkünkben - a szerk.) Barroso az ugyancsak keddi International Herald Tribune hasábjain megjelent nyilatkozatában arra hivatkozva szorgalmazott kompromisszumkészséget London és Varsó részéről, hogy voltaképpen az EU hitelessége forog kockán. Úgymond, az emberek nem fogják elhinni, hogy az Unió képes olyan bonyolult k érdéseket kezelni, mint az éghajlatváltozás, ha a tagországok még abban sem tudnak egyetérteni, hogy mikét akarnak együtt dolgozni. Diplomaták és bizottsági illetékesek ugyanakkor elismerik, hogy időnként komoly fejfájást tudnak okozni azok az országok i s, amelyek már ratifikáltak, és elvileg egyértelműen "szerződéspártiak" Esetükben a bukott alkotmányos szerződés minél több pontjának átmentési szándéka okoz feszültséget. "Mármár feloldhatatlan dilemma, hogy a franciák és a britek érdeke egy teljesen elt érő szerződés, míg a már ratifikált országok számára létkérdés, hogy azt mondhassák: az új szerződés lényegében lefedi a félre tett elődjének legfontosabb elemeit" - mutatott rá ennek kapcsán Barroso egyik közvetlen munkatársa. Ennek ellenére Frank Walte r Steinmeier német külügyminiszter kedden az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőinek harmadik együttes ülésén a leendő szerződés és általában a jövő heti csúcs kapcsán azt bizonygatta, hogy érzése szerint "mindenki kész arra, hogy a kompro misszum érdekében elmozduljon". Egy "egyértelmű többség" Steinmeier szerint az alkotmányos szerződés intézményi fejezetének megőrzését favorizálná, és többékevésbé ugyanezen többség némi haladást szeretne egyes közösségi politikák (mindenekelőtt a bel- és igazságügyek) kezelésében is. Hasonlóan "nagy többség" szeretne új elemeket a korábbi szerződéshez fűzni, így például olyan ügyekben, mint az energiaszolidaritás, vagy a klímaváltozás. És ugyanezen többség szívesen látná, ha az Alapvető Jogok Chartája be kerülne a szövegbe és jogilag kötelezővé válna. Másfelől viszont érezhető egy készség a tagországok részéről, hogy lemondjanak az alkotmányos szerződés által kilátásba helyezett "európai szimbólumok" rögzítéséről - tette hozzá a német diplomácia vezetője.
