Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-09
5 A nagy közös lehívás - Magyarromán tá jékozatlanság és félelmek Népszabadság • Parászka Boróka • 2007. június 9. 224 millió euró tétje van annak, hogy működik együtt Románia és Magyarország a következő hat évben. Ennyi pénzt lehet lehívni közösen határ menti, valamint a belső területeket é rintő beruházásokra 2007 és 2013 között. Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, lemaradás van: az elmúlt egy évben gyakorlatilag nem használták ki az időt az érintettek, hogy felkészüljenek a közös lehetőség realizálására. Ezzel szemben nagy vitát kavart a m agyar támogatási rendszer megszüntetése vagy átalakítása. A magyar belpolitika kellőképpen el volt foglalva önmagával, miközben az intézményépítés, az elengedhetetlen közös szemléletre való ráhangolódás késik. A tét nagy: vagy a görögöket követjük, akik elvesztegették az EUs források nyújtotta lehetőségek nagy részét, vagy az íreket, akik az elérhető összegek 80 százalékát lehívták - és (ez nagyon fontos tény!) hatékonyan fel is használták. Két félelem kapcsolódik az európai pénzalapok romániai lehívás ához és felhasználásához az országban: az egyik az, hogy a térség nem készült fel az alapok megszerzésére, a másik pedig az, hogy nem készült fel a megszerezhető támogatások jog- és célszerű felhasználására. Egyik félelem sem alaptalan: a Nastasekormány j avarészt abba bukott bele, hogy a csatlakozási alapok felhasználása körül robbantak ki a leglátványosabb botrányok (például ennek a kormánynak az integrációs minisztere, Hildegard Puwak 150 millió eurós korrupciós ügyben érintett). A megszerezhető pénzalap ok jelentős részét a csatlakozás után, immár a Tariceanukormány működése idején sem hívta le az ország, vagy lehívta, de nem tudta elkölteni. Pozitív példák is vannak: a határ menti régiók - Temesvár, Arad, Nagyvárad - rohamosan fejlődnek. Ennek a térsé gnek a nagy kérdése, hogy egymás felé fordulnake a régiók, tude kellőképpen együttműködni a sikeres román városokkal Szeged és Debrecen, sikerüle összehangolni a regionális célokat? Először Biharban mutatkozott meg, hogy milyen hatása lehet a két ország eltérő ütemű fejlődésének. A frissen csatlakozott Romániában tapasztalható gazdasági fellendülés "elvitte" a tőkét ebben a térségben a magyar oldalról. Ma HajdúBihar megyében a munkanélküliség hússzorosa a romániai Bihar megyei munkanélküliségnek. Az i ngatlanárak viszont aránytalanul alacsonyabbak Magyarországon a határ mentén. Jelenleg az a kifizetődő, ha a romániai munkáltató keletmagyarországi alkalmazottakkal dolgoztat, viszont KeletMagyarországon vesz ingatlant, és ott él. A tőke Romániában működ ik, HajdúBihar pedig - ha nem történik beavatkozás - "alvó régióvá válik". A románmagyar közös fejlesztéspolitika nem titkolt célja enyhíteni a hasonló különbségeket, helyzetbe hozni az adott régiókban az érintetteket. Ehhez persze elengedhetetlen az e ltérő struktúrájú román és magyar nemzeti fejlesztési tervek összehangolása. A kiírásra váró 20072013as programokkal kapcsolatban a nagy kérdés az: sikerüle megtalálni a pályázásra alkalmas romániai partnereket? Sikerüle összehangolni a célokat, a fo rrások elérhetősége végett? Elfogadjae az erdélyi magyar közösség, hogy az eddigi támogatási rendszer átalakul? Felismerie, hogy a magyarországi és romániai európai uniós pénzforrások működtetésébe be kell kapcsolódni? Elfogadjae, hogy a határokon átíve lő együttműködési programok végrehajtását a kooperáció hordozta értékteremtés, a fennálló problémák megoldása kell hogy motiválja? Hogy a vegetálásból csak így lehet kitörni? A romániai és a magyarországi önkormányzati, regionális szereplőkre egyaránt ig az, hogy nem igazán érzik és hiszik el, hogy önálló célmeghatározás, önálló érdekérvényesítés nélkül kimaradnak egy új, történelmi helyzet adta lehetőségből. Még mindig a redisztributív rendszer juttatásaitól várják a megoldást. A helyzet még súlyosabb Rom ániában a Székelyföldön, ahol az autonómiaelv ma már a politikai közhelyszótár legfontosabb eleme. Sajnos valódi kezdeményezőkészség és felelősségvállalás nélkül. A Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai osztályának főigazgatója, Törzsök Erika és munkat ársai (Rajnai Gábor és Hámori Jenő) az utóbbi hetekben Romániában tájékozódtak, és keresték a kapcsolatot határ menti és székelyföldi városokban. A közös munkában részt vettek az érintett városok és régiók önkormányzatainak a
