Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-08
23 ilyen jellegű megnyilvánulásokkal szembeni törvényeket. Egyúttal arra is felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy, a hivatalos megfigyelés t és adatgyűjtést lehetővé tevő rendszert. A dokumentumból kitűnik: az EBESZ harmincnál is több tagállama szigorította a diszkriminációval és a rasszizmussal szembeni jogszabályait, a legutóbbi ilyen módosításokat Horvátországban és Lettországban hajtott ák végre. Ugyanakkor azon országok között, amelyek nem tesznek különbséget az intolerancián és diszkrimináción alapuló bűncselekmények és az egyéb jellegű törvényszegések között, megemlítik Romániát, Magyarországot, Bulgáriát, Ciprust, Észtországot, Írorsz ágot, de Németországot és a Vatikánt is. A szervezet ajánlásai között megfogalmazta a gyűlölet motiválta bűncselekmények (hate crimes) tényálladékának bevezetését és a külön erre a bűncselekménytípusra vonatkozó büntető jogszabályok elfogadásának szükség ességét. vissza www.kronika.ro Felnőttképzés magyar nyelven Nagyszombat és Nyitra megyében Felvidék.ma 20070607 18:18 Az utóbbi hónapokban kedvező híreket hallunk a szlovák gazdaság teljesítményéről. Új adatok látn ak napvilágot, amelyek tanúsítják a nemzeti termék oly nagymértékű növekedését, amely az Európai Unióban a környező országok átlaga feletti. A makrogazdasági szép adatok megtapasztalásával egy időben 2007ben pozitív változást könyvelhetünk el a munkanél küliek számának alakulásáról is: 2007 áprilisában a regisztrált munkanélküliek aránya 8,5 %- ra csökkent. Igaz, a szlovákiai lakosok közül sokan vállalnak munkát külföldön is, mégis mondhatjuk, Szlovákiában is lendületesen nő a foglalkoztatottság. Összehas onlítva a 2004es és a 2006os szlovákiai foglalkoztatottságot mutató adatokat, Szlovákiában a gazdaság az utóbbi két évben több mint 200 000 új munkahelyet teremtett. Egyes ágazatokban egyre komolyabb munkaerőhiány kezd kialakulni, ez lassan bizonyára maga után vonja a külföldön munkát vállalók visszatérését. Talán bizonyos területeken egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaznak majd Szlovákiában. Hogyan alakul ezen a munkaerőpiacon a szlovákiai magyarok érvényesülése? Érdemes megvizsgálni, mely rég iókban a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány Szlovákiában. Trencsénben pl. csak 2,5 %os a munkanélküliségi mutató, a fővárosban gyakorlatilag még ettől is jobb a helyzet, de a nyugatszlovákiai ipari központok is jó lehetőséget kínálnak a képzett munk aerőnek. A nyitrai gépipari vásáron a szlovák gépipari szövetség tisztségviselője bejelentette, az ágazatban szükség lesz kvalifikált külföldi munkaerő toborzására. Vizsgáljuk meg a munkaerőpiaci kihívásokat a nyugatszlovákiai régióban élő magyar ajkúak szempontjából. A nyugatszlovákiai régióban letelepedett külföldi nagyvállalatok, ipari üzemek és gyárak a szakmunkások képzését általában megoldják saját forrásból a saját ízlésük szerint – természetesen államnyelven kínálják a képzést, vagy átképzést ( lásd pl. Nagyszombatban a Citroen- Pegaut autógyárat). Ugyanezt mondhatjuk el a felnőttképző tanfolyamokat kínáló megyei fenntartású középiskolák többségéről is. Ezek is szlovák nyelven kínálnak felnőttképző tanfolyamokat, ha kínálnak egyáltalán, hiszen kö ztudott, az oktatás új, normatív rendszerű finanszírozása számos nehézséget, restrikciót hozott számukra, amely akadálya a rugalmas és céltudatos - piachoz alkalmazkodó profilváltásuknak. A szakközépiskolák közül talán a magániskolák reagálnak leggyorsab ban a munkaerőpiac kihívásaira, alkalmazva az Állami Szakképzési Intézet által kiadott szlovák nyelvű szakképzésre vonatkozó felnőttképzési tanterveket. A nyugatszlovákiai mezőgazdasági termelővállalatok számára is fontos lenne a nagytudású, jólképzett, modern ismeretekkel rendelkező munkaerő, mert a napi termelőmunka mellett az alapvető termelési eszköz - a termőföld - megtartására irányuló küzdelem is feladattá vált számukra. Az itt élő magyar agrárvállalkozók földhözjutási esélyeit latolgatva megál lapíthatjuk, nemcsak az fenyeget, hogy az ide betelepülő külföldi agrárvállalkozások kedvezőbb anyagi helyzetük révén rövidesen kivásárolják a hazaiak alól a földet, hanem az a veszély is fennáll,
