Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-31
18 Az ilyen „apróf alvas” területeken a határ menti együttműködés a két szegény régió között viszonylag rengeteg problémával küszködik. Ha nincs egy húzó ágazat – egy jelentős számú munkaerőt foglalkoztató vállalat, de lehet az idegenforgalmi tényező is, mint például termálv íz – akkor bizony a kapcsolatok rokonsági szinten maradnak (családlátogatások, kulturális és sportrendezvények a falunapokon, búcsúkon). Az kellene, hogy ezeket a területeket is felfedezze a külföldi tőke. A gazdaságilag fejletlen Nógrád megyei térségben a kis falvak tucatjai számára nagy probléma a munkahelyteremtés. Ezek jelentős része az országhatár mentén van, és egyoldalúan el vannak vágva a gazdasági kapcsolatoktól. Remélhetőleg ezek a kapcsolatok a schengeni határ megvalósulásával újra fokozatosan helyreállnak, és elősegíthetik ezeknek a régióknak a felzárkózását legalább a magyarországi átlag színvonalára. Hiszen a nógrádi rész természeti látványosságokban, szépségekben gazdag, a határ másik részén is rengeteg olyan turisztikai központ alakítható k i, amelyeknek a vonzóvá tétele újra felfedezhetővé tenné idegenforgalmi szempontból ezt a régiót. Összefogásra van szükség Szavaiból azt veszem ki, hogy ezek a kisrégiók, mikrorégiók nem készültek még fel erre a bizonyos lehetőségre, hogy 2008 elejétől a kár EUpénzekből fel lehet építeni egy hidat, vagy éppen folytatni lehet egy a trianoni határon átívelő, mára beszántott út felújítását. A koncepciók kialakításának képessége mennyire hiányzik a nem szerencsés helyzetben lévő régiók esetében? Erre jó péld a az IsterGranum Eurorégió, ahol 100 település összefogott (Magyarországról és Szlovákiából egyaránt), hogy együtt dolgozzanak ki koncepciókat a térség fellendülése érdekében. Figyelembe kell venni azokat a természeti adottságokat, amelyekre ezek a régiók alkalmasak, például mezőgazdasági szempontból. Ma nagy divat a környezetbarát mezőgazdaság, a biotermékek előállítása, a gyógynövénytermesztés. Például Nógrád egyes részein most már vannak vállalkozások, melyek levendulamezőket hoznak létre, mert rájöttek , hogy a gyógynövénypiacon vannak olyan rések, ahova ezzel be lehet törni. De van, ahol csincsilla tenyésztése folyik. De mindezek még olyan kis mértékűek és annyira egyedi esetek, hogy az elmaradt régiók fejlesztését nagy mértékben nem tudják megindítani. Hiányzik az értelmiségi háttér Lehet, hogy ezen koncepciók hiányában a kis mikrorégiók nem is jutnak hozzá az EUpénzekhez? Hiszen pályázni kell… Az EUpályázat is problematikus, hiszen ezekben a kisrégiókban sok esetben nincs meg az az értelmiségi hát tér. Nincsenek felsőfokú végzettségű szakemberek, akik tudnák, hogyan kell pályázni. Tudjuk, hogy az aprófalvaknak gondjuk van a népességmegtartással is, ha nincs a közelben munkahely, iskola vagy megfelelő szintű egészségügyi ellátás. Tehát mindezek fékez ik a kisrégióknak azt a tevékenységét, hogy megfelelő szintű pályázatot nyújtsanak be. Ezért kellene lényegében nagyobb eurorégiós szinten összefogniuk. Az is gátolja az együttműködést, hogy ha van egy olyan eurorégió, mint például a Zemplén, ahol a magyar oldal felkészült, ám a szlovák oldal ugyanebben elmaradott. A régiók fejlődése és a politika A politikusok hogyan állnak mindehhez hozzá? Például ahhoz, hogy a trianoni határon hidak, utak íveljenek át? Sajnos a politikai érdekek gyakran állnak a gazd asági racionalitás útjában. A politikai vezetők, polgármesterek mindig odafigyelnek a magasabb szintű politikai események alakulására, és a helyi politikájukat ennek megfelelően alakítják. Egyensúlyoznak, hogy a helyi lakosság érdekeit is képviseljék, de e zt úgy, hogy nehogy ellentétbe kerüljenek a felsőbb politikai vezetés érdekeivel. Ezért az együttműködések hol lángra kapnak, hol hosszú időre jegelve vannak. vissza (Elhangzott a Magyarországról jövök című műsorban a Kossuth Rádióban. A szerkesztőműsorvezető KissPéter Ernő volt)
