Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-31
17 hogy a Prefektúráról értesítést kapott telefonon, miszerint két önkormányzat visszavonta a társulásról s zóló határozatát. A szentkatolnai illetve a nagyborosnyói tanácsok alapító tagokként szerepeltek, és a prefektus februári felszólító levelére két hónapos késéssel reagáltak. A tények ismeretében a bíró ma déli 12re hívta vissza a feleket, hogy folytatni tudják a tárgyalást, és azt kérte az ügyészség képviselőjétől, hogy dokumentumokkal támassza alá az általa közölteket. Ma délben azonban a sajtó képviselői hiába várták az ügy folytatását, mert az ügyész nem tudta beszerezni a kért papírokat, az egyesül et képviselője pedig már meg sem jelent a tárgyaláson, így a bíró június 13ra halasztotta az ügyet. Az egyesület létrehozásának kezdeményezője Demeter János megyei tanácselnök elmondta, az önkormányzat jogászai holnap összeülnek, hogy végre megoldást ta láljanak a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésére. Az Egyesület létrehozásáról tavaly decemberben döntött mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester illetve RMDSZes elöljáró azzal a céllal, hogy az önkormányzatok együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. vissza A kisrégiók gazdasági fellendülésének problémái MR 20070530 08:02 Dr. Tíner Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi I ntézetének munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem docense a gazdaságilag elmaradott kisrégiók fejlődésének problémáiról tájékoztatott. EUpénzekből hidak és utak is Az európai uniós pénzekből 2008tól helyreállíthatják egy részét azoknak a mára már l erombolt hidaknak és utaknak is, melyeket a trianoni határ vágott ketté az első világháborút lezáró békediktátum eredményeként. Az 1920. június 4én aláírt trianoni béke által kialakított új határ olykor településeket is, de többségében gazdaságilag összet artozó ki régiókat vágott ketté, és tette tönkre fejlődési lehetőségüket, de az egymással való kölcsönhatások reményét is. A rendszerátalakulást követően az 1990es években a tudósok elővették a régi térképeket. Arra voltak kíváncsiak, hogy gazdaságföldr ajzi és régiófejlesztési szempontból mit lehetne tenni a trianoni határ által elvágott térségek fejlesztése érdekében. Az uniós pénzeken kívül milyen fejlesztési elképzelésekre, konkrét tervekre lenne szükség napjainkban. Melyik az a kisrégió, mikrorégió a határ mellett, amely alkalmas az újraélesztésre? - A határ menti kisrégiók közül a legalkalmasabb azok, amelyekhez közel fekszenek a határon túli nagyvárosok. A románmagyar határ mentén például Szatmárnémeti, Arad, Nagyvárad vonzáskörzete nyúlhatna át Magyarországra. Az ukránmagyar határ környékén Ungvár, a szlovákmagyar határ mellett például Kassa. A PárkányEsztergom régió már most látványosan fellendült, szlovákiai vendégmunkások járnak át az esztergomi Szuzukiba dolgozni. Komáromban a Nokia a fő m unkaadó, a több ezer szlovákiai vendégmunkás naponta negyven busszal jár át oda. A vállalat egyébként fejleszteni kívánja kapacitását, ezért már a lévai és a losonci járásból is próbál toborozni munkaerőt, ami nem olyan egyszerű, hiszen a szlovákmagyar ha tár mentén ott van a győri Audi amely szintén szlovákiai munkaerőre apellál. Tehát egy versenyhelyzet alakult ki a szlovákmagyar határ nyugati szakaszán. Az "aprófalvas" térségek gondjai Ez előbb említett térség Magyarország egyik legfejlettebb régiója , de mi a helyzet például az ország tradicionális régióinak egyikével, Nógráddal vagy mi történik Borsod északi részével, Abaújjal, Hont megye maradványaival? Ezek közel sem bírnak olyan jó gazdasági erővel, mint az előbb elmondott régiók…
