Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-26
13 000 forint, azaz több mint 10 000 korona. S amíg egyegy autógyár vagy más nagyüzem futószalagjánál meg lehet keresni 120140 ezer forintot, addig a magyar munkaerőpiac vonzó marad a szlovákiai magyarok számára. Bár a jövő lehet, hogy tartogat meglepetéseket (a romániaiak és ukrajnaiak egyre nagyobb konkurenciát jelentenek), a szlovákiai bérek még sokáig rákényszerítik a z embereket, hogy a határon túl keressék a boldogulásukat. vissza "Két ország, egy nemzet" - Rommagyar érdekérvényesítés és az EU: nyílt és rejtett jövőképek Transindex.ro [26.5.2007] Autonómia, kettős állampolgárság, ál dozat- és adófizetőszerep, avagy mit tett Rúzsa Magdi az identitástorzulás leépítéséért? Belehallgattunk az EMIkonferenciába. Gál Kinga fideszes parlamenti képviselő védnöksége alatt szervezett kétnapos konferenciát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a román iai magyarság érdekérvényesítési lehetőségeiről. Csütörtökön és pénteken több mint tíz tudományos, illetve politikai előadást hallgathattak meg az érdeklődők, akik az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban című konferencián részt vettek. A konferencia deklarált célja az volt, hogy a fiatalok – főként erdélyi és magyarországi diákok – az erdélyi magyarság alapvető gondjairól és ezek megoldási lehetőségeiről úgymond elsőkézből, az illető szakterület kutatóitól, képviselőitől értes üljenek. Az előadások fő témája az autonómia, a kettős állampolgárság, az önálló magyar felsőoktatás, a magyar támogatáspolitika volt. A program kisebb csúszásokat, illetve módosulásokat szenvedett, ugyanis például Molnár Gusztáv, a Partiumi Keresztény E gyetem előadótanára Kolozsvárra jövet kisebb baleset miatt nem érkezett meg a helyszínre, a Református Teológia dísztermébe. Fábián Gyula kolozsvári ügyész, a BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE) előadótanára a kisebbségvédelem, ezen belül a kisebbségi au tonómiaformák nemzeti és nemzetközi jogi keretét vázolta a hallgatóságnak péntek délelőtti előadásában. A nemzetközi jogász a vonatkozó uniós és más nemzetközi jogszabályok, rendeletek és ajánlások ismertetése mellett a románmagyar alapszerződésről is bes zélt, amelynek függelékében többek közt az szerepel: a szerződő felek egyetértenek abban, hogy az Európa Tanács 1201es ajánlása nem vonatkozik a kollektív jogokra. Ugyancsak a kisebbségek érdekérvényesítési lehetőségeit korlátozza például a román alkotm ány, amelynek 152. szakasza - “A módosítás korlátai” – kimondja: nem képezhetik módosítás tárgyát a román állam nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegére, a köztársasági kormányformára, a terület integritására, az igazságszolgáltatás független ségére, a politikai pluralizmusra és a hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezései. Egyedül a 2006os decentralizálási törvény az, ami a román jogszabályok közül használható hivatkozási alapként az autonómia elismertetésére. A törvényre alapozva a jogász s zerint elméletileg létre lehetne hozni egy spanyol mintájú asszimetrikus föderalizmust Romániában. Ami a kisebbségek érdekérvényesítési lehetőségeit illeti, folyamodhatnak a közvetlen demokrácia eszközeihez, ám a helyben szervezett népszavazás az autonómiá ról csupán közvéleménykutatás jelleggel bír, egy ilyen jellegű referendumnak országos szinten megszervezve lenne érvénye. Fábián szerint a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az autonómia az egyetlen eszköz, amely képes arra, hogy az állam integrit ását megőrizve biztosítsa a kisebbség fennmaradását az illető országban. Ugyanakkor a konferencia címére utalva kifejtette: nemzetközi jogi értelemben Erdélyt semmiképp nem nevezhetjük országnak. Bognár Zoltán politológus az Európai Unióban már működő autonómiaformákat, valamint a '89 utáni erdélyi autonómiatervezeteket ismertette. A 193 nemzetközileg elismert államból 24 föderáció (ebből 12 etnikai föderáció), 169 állam pedig egységes állam. Utóbbiak csoportjában összesen 28 etnikai vonatkozású autonóm iaforma működik.
