Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-24
19 A rádiónak törvényileg előírt feladata ugyan a középhullámú frekvencia működtetése, és ehhez az állami költségvetésnek is hozzá kellene járulnia, ezt azonban évek óta elmaradt, így a kiadásokat – 45 millió koronát (körülbelül 320 milli ó forint) – a rádió egyedül állta. Az illetékes minisztériumok döntése értelmében jövőre a Pátria műsorait is URHn kell(ene) sugározni. Frekvencia híján azonban ez bajosan képzelhető el. A 22es csapdájához hasonlatos helyzet a közrádió vezérigazgatója, M iloslava Zemková szerint a műsoridő drasztikus lerövidítésével lenne megoldható, a magyar adás más adók FMsávjain sugározhatna napi egykét órát. Félő viszont, hogy alig lenne hallgató, aki ezért a napi egykét óráért bekapcsolná a készülékét. Miért is tenné ezt, hiszen ha hírekre vágyik, a nemzeti főadón félóránkét vannak hírblokkok, a reggeli műsorsávban pedig a kereskedelmi rádiók nagy része húszpercenként jelentkezik hírösszefoglalóval. A reggeli sávban, amikor is a Pátrián nincs adás. Márpedig napja inkra a rádiózás jellemzően háttértevékenységgé vált. Az ember reggel felkel, bekapcsolja. Szól a rádió az autóban, a fodrászszalonokban, a bárokban, a kocsmákban, a boltokban, de nem a Pátria, amely háttérrádiózásra nem alkalmas. A tévé és az internet csa knem teljes egészében kisajátítja a munkából hazatérők szabadidejét, a rádiónak megint csak háttérzajként van esélye. Aki pedig nem hírekinformációk után kajtatva kapcsolja be a készüléket, hanem jó zenét szeretne hallgatni, az sem a Pátriát fogja választ ani, mert még a Zoboralján is fogható magyar kereskedelmi csatornákon – melyek szlovákiai jelenléte szignifikáns, s a regionális adók körében ez a hirdetésekből is hallatszik – sokkal jobb a zene. A Pátria hallgatói zömmel falun vagy kisvárosban élő, alacs ony végzettségű nyugdíjas nők. Az egyik lehetséges ok, amely miatt ez a nemzedék ezt a rádiót választja, valószínűleg a nyelvi korlát. Viszont a náluk fiatalabb generáció már választhat szlovák rádiót is. Nyugdíjasoknak A mai nyugdíjasok elektronikus m édiával kapcsolatos szokásai akkor alakultak ki, amikor a világhálónak még hírehamva sem volt, nem voltak kereskedelmi televíziók, "a tévét" a közszolgálati televízió jelentette, a rádiót pedig a Kossuth, a Petőfi meg a magyar adás. Ez a nemzedék – legalá bbis a rádióhallgató része, mert a rádióhallgatást ne tekintsük evidenciának – élettörténéseivel párhuzamosan figyelhette a magyar adásban végbemenő változásokat, és kialakulhatott egyfajta érzelmi viszonya is hozzá, melyet akár márkahűségnek is nevezhetün k. Ugyanez azonban már a mai harmincasokrólnegyvenesekről sem mondható el, a videotelefonokon szocializálódó "mai gyerekek" pedig már tán’ azt se tudják, hogy a Szlovák Rádiónak van magyar nyelvű adása, és ezzel a műsorrenddel esély sincs, hogy valaha is egymásra találhassanak. A Pátria csak államilag dotált, a kisebbségeknek törvénnyel szavatolt rezervátumsajtóként életképes, a valós piaci viszonyok között elvérezne. Így az, hogy milyen hullámhosszon sugároz, szinte elhanyagolható napi probléma egy sokkal nagyobb, ám a beszűkült, "sógorkomás" szlovákiai magyar mediális térben nem tematizálódó probléma mellett. vissza Változott a kisebbségpolitika Bihari Napló 2007. május 24. Szerző: Neumann Andrea A magyarországi nemzetp olitika megújulásáról, az EUs csatlakozásból adódó kihívásokról tartott el ő adást dr. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek F ő osztályának vezet ő je. Romániai körútjuk utolsó el ő tti állomásaként tegnap a váradi Continental Szállóba n tartottak fejlesztéspolitikai információs napot a Miniszterelnöki Hivatal képvisel ő i. Dr. Törzsök Erika f ő igazgató közölte: a nyolc és fél évtizede elválasztott magyarság 2007. január elsejét ő l új jogi, politikai keretek közé került, a határok már nem vá lasztanak el, de egyúttal enyhe versenyhelyzet is kialakulóban van. Mivel a Határon Túli Magyarok Hivatalának tevékenysége áttekinthetetlenné, "nem EUkonformmá" vált, új kisebbségpolitika kialakítására volt szükség. Egy olyan intézményrendszer kellett , mely áttekinthet ő , átlátható támogatáspolitikát tud megvalósítani, egyesíti a forrásokat, s megfelel ő informatikai háttérrel is rendelkezik. Létrejött a Szül ő föld Alap, illetve a Regionális Egyeztet ő Fórum, mely a regionális politikai vezet ő knek, illetve delegált szakembereknek a magyar kormánnyal történ ő egyeztetése nyomán állapítja meg a támogatások célpontjait. Az intézmény egyébként március elsején döntött a pénzalapok elosztási arányáról – Románia a teljes összeg negyven százalékát kapja meg, s ennek ötven százalékát oktatásra szánják. El ő térben a lokális identitás
