Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-24
9 háttérben maradt személyek, akiknek a megrendelésére a gyilkos több mint négy éve leadta hajszálpontos, a szerb miniszterelnök életét kioltó lövését. Az egyedüli érte lmi szerzőnek, felbujtónak minősített Milorad Ulemek Legija indítéka - azon kívül, hogy meg akarta akadályozni Djindjicet abban, hogy kiadja a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnökért körözött Ratko Mladic tábornokot - a vád szerint az volt, hogy erőszakos hatalomátvételt hajtson végre. Erre az elsőrendű vádlott gúnyosan, s valószínűleg megalapozottan azt felelte, hogy badarság, hisz nem olyan okos ő, hogy eligazgasson egy államot. A bíróság, mivel mást valószínűleg nem tehetett, beérte a csak másodrendű vádlottá minősített gyilkos, Zvezdan Jovanovic Zveki bizonyító erejű - ügyvédje, egy bíró és a vádat képviselő ügyész egyik helyettese jelenlétében tett , ezért vissza sem vonható vallomásával, miszerint Legija a háborús bűnösök kiadatásának m egakadályozása érdekében ölette meg Djindjicet. Hogy ez az indok sokak szerint milyen sovány, azt a Djindjicet a miniszterelnöki székben követő Zoran Zivkovicnak a kijelentése jelzi, miszerint nem is számított rá, hogy a politikai felbujtók lelepleződn ek. A per célja szerinte az volt, hogy a történetnek csupán egy részét tárja fel: magát a konkrét bűncselekményt és annak elkövetőit. Zivkovic ugyanakkor bizakodó, mivel néhány hete azt nyilatkozta: közelebb jutunk a valódi felbujtókhoz az elkövetők elítél ése után, ha tudatosodik bennük, hogy évtizedeket kell börtönben tölteniük, s a kegyelem, büntetésenyhítés reményében valamelyikük beszélni kezd. A perben Zoran Djindjic családja nevében fellépő Srdja Popovic ügyvéd ennél is tovább ment: tanúként meg a karta idéztetni Vojislav Kostunica kormányfőt - Djindjic néhai, de tőle eltávolodott, s már egy ideje szerb nacionalista húrokon játszó harcostársát , több miniszterét, a szerb titkosszolgálat, a rendőri biztonsági szolgálat elnökét, az állami televízió v ezetőjét. Szerinte az említettek vagy bátorították, vagy nyíltan támogatták a gyilkosságot. Indítványának elhangzása után a tárgyalóteremben síri csönd támadt, majd a tanácsvezető bíró határozott, indoklás nélkül hagyott nemmel válaszolt. A pernek ezen túl is volt néhány igen érdekes eleme. A tárgyalás folyamán százötven tanút hallgattak meg, s a hazai szakértőkön kívül a németországi Wiesbadenben működő bűnügyi laboratórium véleményét is kikérték arról, hogy honnan, milyen szögből érkezhettek a Zo ran Djindjic életét kioltó, s egyik testőrét súlyosan megsebesítő lövések. A Djindjicper volt az első a szerb jogtörténetben, amelyben együttműködő - beismerő, a helyzet tisztázását elősegítő vallomás fejében a bűnrészesség miatti büntetéstől mentesü lő - tanúkat alkalmaztak. Ezek négyen voltak, valamennyien az első rendű vádlott Milorad Ulemek Legijával kapcsolatban álló, Zimonyi Klán nevű bűnbanda tagjai, s közülük egyet múlt év júniusában kegyetlen kínzások után megöltek, mintha csak valakik a hátté rből demonstrálni kívánták volna, hogy vannak, s még mindig erősek. Rajta kívül - máig felderítetlen körülmények között - meghalt még egy tanú, miután megtette vallomását. A per azért is tartott olyan sokáig, mert az ügyet tárgyaló tanácsban szintén tö rténtek különös fejlemények. Mark Kljajevic vezető bíró tavaly szeptemberben - két és háromnegyed évvel a per kezdete után - váratlanul távozott a tisztségéből, mondván, hogy testvérét, a kereskedelmi bíróság hivatali visszaélések miatt perbe fogott elnöké t kívánja védeni. Ezek után meg kellett ismételni a bizonyítási eljárást, amely alatt Nata Mesarovic, a tanácsot vezető bírónő - természetesen ismeretlen helyről - több fenyegetést (SMSt, szerb szokás szerint a lakása ajtajába helyezett három szál piros r ózsát) is kapott. A baljós üzenetektől nem menekült meg Zoran Djindjic testőre sem, aki sebesüléséből felépülve a tanúk padjára állt, de vallomása közben a Vörös Sapkások vicsorgó farkas képével, az osztag jelével díszített trikót viselő tagjaival kellett szembenéznie. Fenyegetést kapott Dusan Dinjic törvényszéki orvos szakértő, Gordana Djindjicet, a megölt miniszterelnök testvérét pedig a lakása küszöbén támadták meg ismeretlen elkövetők. vissza Kállai Ernő valamennyi kiseb bség érdekét szeretné képviselni Budapest, 2007. május 23., szerda (MTI) - A 13 nemzeti és etnikai kisebbség érdekét egyformán képviselné Kállai Ernő abban az esetben, ha a parlament a nemzeti- és etnikai jogok országgyűlési biztosává választja. Ezt a jelölt szerdán mondta az MTInek. Sólyom László köztársasági elnök szerda délelőtt mutatta be kisebbségi ombudsman jelöltjét a Sándorpalotában a parlamenti pártok frakcióvezetőinek. Kállai Ernő 1969ben született Budapesten. Történelem szakos ta nár, jogász, az Apor Vilmos Katolikus főiskola intézetvezető főiskolai docense, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatója. Az ombudsmanjelölt a távirati irodának nyilatkozva úgy fogalmazott: "bátor tett" volt a köztársági elnöktől, hogy e gy roma származású embert jelölt erre a rendkívül fontos pozícióra, és bízik abban, hogy "a parlamenti
