Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-23
23 nép esebb ellentüntetés válaszol rá. A politika és a véleményformáló elit pedig mindig egységesen és határozottan foglal állást. hvg.hu: Európában a rasszizmus és az intolerancia első számú célpontjai a bevándorlók. Magyarországon alig vannak bevándorlók, és többnyire azok is magyarok. K. J.: A mi „bevándorlóink” a cigányok. Éppúgy látható kisebbségek, mint a harmadik világból nyugatra immigrálók, éppúgy nagyfokú bizalmatlanság veszi körül őket, mint a feketéket vagy az arabokat a volt gyarmattartó országokb an. hvg.hu: Parlamenti beszámolójában nemzeti sorkérdésnek nevezte a romák iskolai integrációját. Úgy tűnik, ebben minden felelősen gondolkodó politikai erő egyetért. Miért nem látni mégsem jelentős előrelépést? K. J.: Elgondolkodtató, ahogyan képviselő k egymásra licitálva értenek egyet a kritikámmal. Egyikük még azt is mondta, hogy a jelentésem vádirat a magyar állammal szemben. Ezt most nem kommentálnám. A legnagyobb gondnak azt látom, hogy a minisztériumok, állami szereplők egyes részterületeken próbá lnak meg változtatni. Márpedig hiába a jó szándék, ha a változtatásoknak nincs kellő – elcsépelt szó, de itt helyes a használata – komplexitása. hvg.hu: Valami azt súgja, itt most nem arra gondol, hogy addig nem lehet tenni semmit, mielőtt nem változik m eg minden. K. J.: Nem. Én csak az intézkedések végiggondolását hiányolom. Színleg elfogadják, de szabotálják hvg.hu: Oktatáskutatók régóta bizonygatják: amíg a középosztálynak biztosítják a „szabad iskolaválasztás” jogát, illetve a közoktatás egésze az önkormányzatok hatáskörében marad, nem lehet lényegesen enyhíteni a romák iskolai szegregációján. K. J.: Ez is csak azt bizonyítja, hogy önmagában kevés az integráció normatív állami támogatása, vagy a kisegítőbe helyezés feltételinek szigorítása. Sőt, m ég komplexebb a helyzet, mert az iskolai szegregáció csak leképezi a romák társadalmi kirekesztettségét. Ugyanez a helyzet a lakhatásnál, a foglalkoztatásban vagy a közszolgáltatások terén is. De nem akarom megkerülni az oktatási szegregáció problémáját. A mai, végletesen decentralizált önkormányzati rendszer a központosítás évtizedei után természetes módon, mintegy ellencsapásként alakult ki. Ma már azonban látni, hogy jelentős változtatásokra van szükség, civilizált országokban ugyanis sehol nincs teljes egészében a helyi politikára bízva, hogy mi legyen az iskolában. Változtatni azonban ritka nehéz lesz. 1994ben megszüntették a parlamenti képviselőség és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségét. Ennek következtében – kis túlzással – minden második képviselő polgármester is egyben, és a pártokon átívelő önkormányzati lobbi talán a legerősebb az országgyűlésben. Így minden változtatást, amely korlátozná a helyhatóságok hegemóniáját, a képviselőpolgármesterek megtorpedózhatnak. hvg.hu: Ügyeinek kéth armada romákat/cigányokat érint. Most, amikor napirenden van az ombudsmani rendszer átalakítása, nem lenne helyes felvetni egy önálló roma/cigány ügyekkel foglalkozó parlamenti biztosi intézmény létrehozását? K. J.: Nem hiszem, hogy az ilyen kérdéseknél a célszerűségi megfontolások alapján döntenek. 1993ban is, amikor a törvény felállította az Országgyűlési Biztosok Hivatalát, és meghatározta a négy ombudsman feladatkörét, elsősorban költségvetési szempontok döntöttek: hogyan lehetne olcsón megúszni? Nem gondolom, hogy az állampolgárok jogainak védelme azon múlna, hány biztos van és hogyan nevezik őket. Érzésem szerint a romák sem akarnának egy önálló ombudsmant. Szerintem se jó, ha az intézményrendszer ráerősít a szegregációra, és külön hivatalok törődnek a romákkal. hvg.hu: Az elmúlt tizenkét évben hogyan alakult a hatóságok hozzáállása az ombudsmani vizsgálatokhoz és ajánlásokhoz?
