Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-22
3 A t egnapelőtti népszavazáson a résztvevők többsége elutasította az államfő leváltását, amelyet a parlament kezdeményezett. Markó a PNLről: stabil kormányzatra van szükség 12:39; 21.5.2007 Mindenik pártnak komolyan elemeznie kell a szombati népszavazás vé geredményét – jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy stabil, tehát nemcsak alkalmi többségre van szükség a nyugodt kormányzati munkához. Az RMDSZ elnöke nyilatkozatában Ludovic Orbanra reagált, aki szerint a kormány főerejét képező PNLnek ellenzékbe kell vonulnia. A Traian Băsescu leváltása érdekében az ellenzéki PSDvel összefogó PNL szavazótáboráról kiderült, hogy több mint felerészben az államfő hivatalban maradását támogatta a népszavazáson. Az RMDSZ elvégzi a maga elemzését a referendum kapcsán , és elképzelhető, hogy következtetéseit megosztja a PNLvel is, mondta Markó. Az RMDSZ az informatikai és a környzetvédelmi minisztérium mellett az uniós források elosztása felett diszponáló régiófejlesztési tárca birtokosa Tăriceanu kisebbségi kormányába n. (hírszerk.) Koszovó kapcsán a vajdasági magyarok félelmeiről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung Vajdaségma.info 2007. május 21. [11:23] Békeidőkben Koszovó messze fekszik Magyarországtól, válságos időszakokban azonban a szomszédos Szerbia déli ta rtománya hirtelen mégis nagyon közelre kerül - írta a koszovói helyzettel és ezzel kapcsolatban a vajdasági magyarok félelmeivel foglalkozó, hétfői kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A tekintélyes konzervatív napilap írásának bevezetőjé ben ezzel kapcsolatban 1999re emlékeztetett, amikor a NATO légi háborút folytatott az akkori Jugoszlávia ellen. Akkoriban sokan táplálták azt a reményt: a nyugati szövetség megkíméli a Szerbia északi részén fekvő, vajdasági célpontokat, mégpedig azért, ho gy ne veszélyeztesse az ott élő magyar kisebbséget. Mindez azonban már a háború kezdetén illúziónak bizonyult a Dunán átívelő híd megsemmisítésével Újvidéken. Sőt a határváros, Subotica, azaz magyarul Szabadka elleni támadások a határ másik oldalán fekvő S zegeden is nyugtalanságot okoztak. Nyolc évvel később - írta a FAZ - megint úgy tűnik, hogy az időközben ismét messze került Koszovó újból közeledik Magyarországhoz. Az elkövetkező hetekre vagy hónapokra várják ugyanis a döntést a tartomány státusáról, s n yugati értelmezés szerint ez a döntés a Szerbiától való, nemzetközi jogi függetlenedés lesz. Ez pedig - fogalmazott a német lap - közvetett hatással lehet a Vajdaságra is. Erre figyelmeztetett a közelmúltban Kasza József is, aki ugyan bejelentette, hogy ha marosan visszavonul a politika első soraiból, de még mindig a szerbiai magyar lakosság legtekintélyesebb politikusának számít. Amennyiben ugyanis Koszovó független lesz, legalábbis az elszigetelt, kis falusi enklávékban élő szerbek arra a következtetésre j uthatnak, hogy - tekintet nélkül a papíron számukra biztosított, kisebbségi jogokra - el kell hagyniuk az új koszovói államot. Ha pedig Szerbiába költöznek át, igyekeznek majd vagy Belgrádban, vagy a Vajdaságban letelepedi, gazdaságilag ugyanis ezek az ors zág legfejlettebb területei. Ezáltal pedig tovább csökkenhet a kisebbségek aránya a vajdasági összlakosság körében - mutatott rá a FAZ, idézve Kasza Józsefet, aki szerint mindez a tartomány többnemzetiségű jellegének végét jelentené. A lap ezt követően az Újvidékről származó, jelenleg a budapesti KözépEurópai Egyetemen jogtudományt oktató Várady Tibor professzort idézte, aki - mint a lap írta - ma is szoros szerbiai kapcsolatokkal rendelkezik, s figyelemmel kíséri az ott zajló fejleményeket. Várady szerint Magyarország és a vajdasági magyarok elemi érdeke, hogy a Koszovó státusával kapcsolatos döntés a szerbek számára jó kilátásokat biztosítson. Ellenkező esetben a kivándorlás újabb hullámával kell számolni, ami rendkívüli módon veszélyezteteti az etnikai e gyensúlyt a déli tartományban. Ha viszont a koszovói megoldás működőképes, az adott esetben egyfajta modellként szolgálhat a Vajdaságban élő magyar kisebbség jogainak biztosítása számára is - hangoztatta a vajdasági magyar egyetemi professzor. A FAZ szerin t hasonlóan fogalmazott Udvardi Iván, a magyar külügyminisztérium politikai igazgatója is. "Magyarország erőteljesen szorgalmazza azt, hogy a koszovói szerbek számára átfogó kisebbségi jogokat biztosítsanak. Részben azért is, mert tartunk attól, hogy ellen kező esetben tömeges elvándorlás kezdődhet, mégpedig vajdasági céllal".
