Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-16
11 A parlamenti jóváhagyás mindössze fél órával azelőtt született meg, hogy lejárt az a határidő, amely után a szerb alkotmány értelmé ben új választást kellett volna kiírni. A délszláv országban január 21én tartottak parlamenti választásokat, de ezt követően négy hónapon át tartó kemény viták folytak arról, hogy a radikálisok által megnyert voksolás után felálló kormány milyen összetéte lű legyen. Az alkotmány értelmében ha kedd éjfélig nem sikerült volna megegyezni a kormány összetételéről, úgy ismét szavazóurnák elé kellett volna szólítani a választókat. Emellett az Európai Unió is jelezte, hogy olyan kormányt szeretne látni Belgrádba n, amely a demokrácia fejlesztésének az elkötelezett híve. Az új kormánykoalícióban a Boris Tadic szerb elnök vezette reformernek tartott Demokrata Párt (DS), valamint a régiúj miniszterelnök mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Pártja (DSS) és a neoliberális, Mladjan Dinkic irányítota G17 Plus nevű párt vesz részt. A parlamenti ülés napközben egy időre megszakadt annak hírére, hogy a szerb biztonsági erők nagyszabású razziát kezdtek Belgrádban a háborús bűnök elkövetésével vádolt Ratko Mladic k ézre kerítésére. Ez a szélsőségesen nacionalista Radikális Párt (SRS) és az ellenzéki Szocialista Párt (SPS) képviselőinek a heves tiltakozását váltotta ki. Az új szerb kormánynak 25 tagja van: 13 a DS, 8 a DSS és 4 a G17 Plus képviseletében. Szerdán egy ébként Belgrádba várják Olli Rehnt, az EU bővítési biztosát, aki az új szerb vezetéssel várhatóan arról tárgyal majd, hogy Szerbia mennyire veszi komolyan Mladic elfogásának az ügyét. A volt tábornok személye ugyanis az EU és a balkáni állam közötti kapcso latok kedvező alakulásának a legfőbb akadálya. vissza A nyelvi chartáról a mai kormányülésen! Felvidék.ma 20070516 08:06 A szlovák kormány mai ülésének programpontjai között szerepel az a külügyi jelentés is, mely a Szlovákia által is ratifikált Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának (a továbbiakban csak nyelvi charta) az első szlovákiai „monitor”jelentésével foglalkozik. A szlovák külügyminisztérium által előterjesztett hatoldalas anyag első része az Európa Tanácsban 1992ben elfogadott nyelvi chartát ismerteti, elsősorban viszont a „kibúvókra”, a nem kötelező érvényű ajánlásokra hívja fel a figyelmet. „Kulturális kerete van, védi és támogatja a regionális vagy kisebbségi nyelveket, de nem a nyelvi kisebbség eket” – szögezi le a szlovák külügyminisztérium jelentése. Felhívják a figyelmet, hogy a nyelvi charta teljesítéséről szóló, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által megfogalmazott ajánlások nem kötelező érvényűek egy adott országra nézve. Szlovákia é s a nyelvi charta Szlovákia 2001. február 20án írta alá a chartát, parlamentje pedig 2001. június 19én ratifikálta azt, egy hónappal később pedig a szlovák köztársasági elnök is ellátta az erről szóló dokumentumot a kézjegyével. Szlovákia számára a char ta 2002 január elsején lépett érvénybe. A charta teljesítésének első ellenőrzése A chartát aláírt országoknak rendszeres jelentést kell adniuk a nyelvi charta vállalt pontjainak teljesítéséről az Európai Tanácsnak. Az elsőt már egy évvel a nyelvi charta érvénybe lépését követően meg kell tenniük, majd ezt követően hároméves időközökben. Az első ilyen jelentést tehát már 2002 végére meg kellett küldeniük az Európa Tanácsba, azonban erre csak 2003 novemberében került sor, – hívja fel erre a figyelmet a szlo vák külügyminisztériumnak a mai kormányülésre előterjesztett anyaga. A csaknem egyéves csúszást az okozta, hogy 2002ben Csáky Pál (Magyar Koalíció Pártja) miniszterelnökhelyettesként a kormányban olyan kiegészítőjavaslatokkal áll elő a nyelvi charta tel jesítéséről szóló első éves jelentést illetően, melyek új és új szakmai tárgyalást igényeltek. Az 1. szlovákiai jelentésnek az Európai Tanácsba való elküldését követően az ET Miniszteri Bizottsága 2004. szeptember 28a és október 1je között háromtagú sza kértői küldöttsége járt Szlovákiában a helyzet felmérése
