Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-15
20 leosztásakor a többi frakció intenz ív együttműködése szükséges volt, hogy a szélsőségesek ne jussanak fontos funkciókhoz” – mondta KónyaHamar. Hogy miért is neheztelnek az ITSre az EPben? KónyaHamar szerint a legutóbbi, renkívüli rosszallást kiváltó megnyilvánulásuk Bronislaw Geremek ü gye kapcsán volt. A Brüsszelnek sok fejfájást okozó Kaczynskikormány eljárási szabálytalanságra hivatkozva megfosztotta a volt lengyel külügyminisztert EPképviselői mandátumától. Ez a csoport szóbeli agresszióval próbált nyomatékot szerezni érveinek - mo ndotta KónyaHamar. Mindenek ellenére sem fenyegeti az EPet a szélsőséges eszmék megerősödésének veszélye. „Nem gondolom, hogy a szélsőjobboldali képviselőknek nagyobb befolyásuk lesz az EP munkájában. Az ITS képviselőinek száma az EPtagok 2,7 százalék a. Tény, hogy a képviselőcsoport formális megalakulásával az eddig függetlenként tevékenykedő képviselők láthatósága nőtt, de ez önmagában nem növeli politikai súlyukat” – vélte SzentIványi István. Arról pedig, hogy mennyire tekinthető ellentmondásosnak egy demokratikus politika intézményben az antidemokratikus elveket hangoztató frakció jelenléte, az SZDSZes EPképviselő úgy vélte, nem lát olyan ellentmondást. „A jogállami demokrácia lényege, hogy valamennyi résztvevője számára ugyanazokat a politikai és részvételi jogokat biztosítja jól meghatározott, törvényes keretek között. A demokráciát nem lehet annak felfüggesztésével vagy indokolatlan korlátozásával megvédeni” – hangsúlyozta. vissza Erőpróba előtt ÚMSZ 20070514 23:34:33 Salamon Márton László Komoly erőpróba elé állította az RMDSZ önmagát azzal, hogy az államfő felfüggesztéséről szóló hét végi referendum előtt markánsan Traian Băsescu ellen kampányol, választóit az igen szavazatra buzdítva. Hiszen ha – mint a z utóbbi napokban gyakran elhangzott – általában a romániai választópolgárnak is elég nehéz megmagyarázni, miért kell leváltani egy „kissé alkotmánysértő” államfőt – , annál keményebb dió ugyanezt megtenni az erdélyi magyar választóval. Azzal a magyar válas ztóval, akinek számára a bukaresti román politika – valamelyest talán épp a szavazatát mindig elváró magyar politikusok hatására – nem sokat mond, és főleg nem gerjeszt benne különösebb indulatokat. Amúgy legújabbkori történetében az RMDSZ kiállt már leg alább egy ehhez hasonló erőpróbát. 2004. novemberében ugyanis a szövetség szintén Traian Bãsescuval szemben – jobban mondva Bãsescu ellenfele, Adrian Nãstase mellett – vonultatta fel a romániai magyar választókat. Akkor – bár mint végül kiderült, ez a v esztes oldalára állást jelentette – az RMDSZ megbizonyosodott: választói akkor is hallgatnak szavára, amikor ez csupán közvetett módon szolgálja a szövetség érdekét. Adrian Nãstaséra ugyanis 2004ben a magyarok hozzávetõleg háromnegyede szavazott, míg orsz ágos szinten a Szociáldemokrata Párt akkori elnöke a szavazatok valamivel kevesebb mint felét szerezte meg. És ez akkor is sikerélményt jelentett az RMDSZnek, ha végül a magyar voksok sem tudták átbillenteni a mérleg nyelvét Nãstase felé. Most tehát az RMDSZ újra megméri, mennyire tudja befolyásolni az erdélyi magyarok opcióit, amikor a román belpolitikáról kell nyilatkozniuk. Ezúttal a két és fél évvel ezelõttinél is nehezebb helyzetben van a szövetség, hiszen míg Traian Bãsescu akkor a közvéleménykuta tások szerint esélytelennek számított Nãstaséval szemben, most – szintén csak felmérésekre alapozva – inkább neki áll a zászló. Ha tehát az érdekvédelmi szövetségnek sikerül meggyõzni választói többségét, hogy úgy szavazzon, ahogy õ kéri tõle, a referendum eredményétõl függetlenül elégedett lehet. Mert a tét nem is csupán az, hogy az RMDSZ a magyar közösségen belül megerõsödve jöjjön ki ebbõl a szituációból, hanem sokkal inkább az, hogy Bukarestben bizonyítsa befolyását egy másfélmillió román állampolgárb ól álló népességre.
