Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-09
16 A státustörvény a szomszédos országokban élő magyarok anyaországi tartózkodásá hoz, nemzethez tartozásához teremtett 2002 januárjától új lehetőségeket. Az egyebek között utazási kedvezményekre jogosító, diák- és pedagóguslátogatásokat megkönnyítő magyar (hozzátartozói) igazolványokat eddig több mint 885 ezer határon túli magyar igény elte. A most tervezett módosítások nyomán az eddiginél kevesebb utánjárással lehet majd hozzájutni a magyarigazolványhoz, továbbá a kormány költségmegtakarítást is vár az új rendelkezésektől (az idén lejáró igazolványok cseréje 500 millió forintba kerüln e). Igényelt magyarigazolványok száma Ugyanakkor a törvénymódosítás közvetve a státustörvény kopását, fáradását is jelzi. A környező országok EUcsatlakozási folyamatának előrehaladtával a jogszabály érzékelhetően veszít vonzerejéből - Romániában és Sz lovákiában a legutóbbi években észrevehetően lecsengett a "magyarigazolványláz", megcsappant az okmányok iránti érdeklődés. Ez az ellenzéki pártok szerint azzal magyarázható, hogy a kormány korábbi törvénymódosításával leértékelte a kedvezménytörvényt. Va lószínűsíthető, hogy hosszabb távon főleg a schengeni határokon kívül maradó vajdasági és kárpátaljai magyarok körében marad népszerű ez a könyvecske. Ma már szinte alig érthető az a felfokozott nemzetközi érdeklődés - gyakran értetlenség - amit elfogadá sa idején a törvény kiváltott. A hosszas hazai vita után - de érdemi nemzetközi konzultációk nélkül , nagy többséggel megszavazott jogszabály kapcsán kifogásokat fogalmazott meg például az Európa Tanács neves nemzetközi jogászokból álló testülete, az úgyn evezett velencei bizottság, miután Pozsony hivatalosan kérte a testület állásfoglalását a magyar státustörvényről. Románia és Szlovákia egy ideig a jogszabály végrehajtásának ellehetetlenítését helyezte kilátásba, és csak különmegállapodások kimunkálásával vált lehetővé a kedvezmények érvényesítése az adott országok állampolgárai számára. A szükséges korrekciókat követően alakult ki a szomszédos államokban a státusirodák hálózata, amely jelenleg is az igazolványok kiadásával kapcsolatos teendőket végzi. N apjainkban hat országban 47 ilyen iroda működik. Ezek létjogosultsága a magyarigazolványok rendszeres cseréjének megszűnésével erősen megkérdőjeleződik. Értesüléseink szerint a bezárásukról nincs szó, de az átalakításuk elkerülhetetlennek tetszik. Annál is inkább, mivel feladatkörük jó részét a tervek szerint az adott országokban működő magyar nagykövetségek és konzulátusok veszik majd át. A státusirodák 2008tól várhatóan információs és tanácsadó intézményekként folytathatják munkájukat.
