Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-03
22 Sali Salihi, az Albán Demokrata Párt bujanovaci szervezetének elnöke közölte, hogy a koszovói rendezési folyamat során olyan jogi mechanizmust kell létrehozni, amely biztosítja a Presevo, Bujanovac és Medvedja körüli térség többségi albán lakossága számára, hog y élhessen "etnikai jogaival". - Politikai szándékunk mindig az volt, hogy egyesüljünk Koszovóval, s jogunk van nemzetközi békefenntartók jelenlétét követelni mindaddig, amíg meg nem születik a térségünkre vonatkozó végső döntés - mondta Salihi, hozzátéve, hogy elfogadhatatlannak tartja "az albán földek feldarabolását". Szerbia legdélibb csücskében, P resevo, Bujanovac és Medvedja Koszovóval és Macedóniával határos környékén mintegy 60 ezer albán él egy tömbben. Hét évvel ezelőtt fél éven át tartó heves gerillaharcok dúltak a térségben. A Presevo, Bujanovac és Medvedja Felszabadítási Hadserege nevet has ználó albán fegyveres szervezet számos lövöldözést kezdeményezett, aknavetős támadást hajtott végre, több nagy fegyverraktárt hozott létre, s csak a NATO erélyes felszólítására szüntette be a tevékenységét. A helyi albánok öt politikai pártja - a koráb bi koszovói példát követve - 2004ben kivonult a szerbiai közéletből. Kettő közülük elindult a januári szerbiai parlamenti választáson, s egyegy képviselővel be is jutott a belgrádi törvényhozásba, ám három párt - köztük Sali Salihié - változatlanul a Sze rbiával való teljes politikai szembenállás híve. vissza Megjelentek az első, határon túli magyarok részére kiírt pályázatok Budapest, 2007. április 2., hétfő (MTI) - Megjelentek a határon túli magyarok részére kiírt ide i első pályázatok; a szulofold.hu internetes oldalon országok szerinti lebontásban tekinthetők meg a kiírások. Törzsök Erika, a MeH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezetője az MTInek hétfőn elmondta, hog y a pályázatokat 900 millió forint értékben írták ki. A főosztályvezető emlékeztetett rá: a Szülőföld Alapba bekerülő források felosztási arányáról a Regionális Egyeztető Fórumon már egyezség született. A teljes idei támogatással, mintegy kétmilliárd 3 00 millió forintos nagyságrenddel számolva, az összeg 40 százalékához az erdélyi, 22 százalékához a vajdasági, 19 százalékához a kárpátaljai magyarság juthat hozzá. Törzsök Erika szólt arról is, hogy a forráselosztásban majdnem minden térségben az okta tás kapja a legnagyobb hangsúlyt, a támogatásoknak mintegy felét. Az interneten is elérhető pályázatokat a Szülőföld Alap három kollégiuma - az oktatási és szakképzési, a kulturális és egyházi valamint az önkormányzati együttműködési, informatika és m édia kollégiuma - írta ki. Törzsök Erika közölte, hogy a mostani pályázatokat várhatóan májusban bírálják majd el, az újabb kiírások szeptemberre várhatók. A Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma alakuló ülését 2007 februárjában tartották Gy urcsány Ferenc kormányfő vezetésével, hazai és határon túli magyar politikusok részvételével. Ezen az ülésen véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat, meghatározták a 2007. évi pályázat útján elnyerhető támogat ásrész mértékét, valamint kialakították az egységes támogatási elveket. vissza Szlovén nacionalisták Szlovéniának követelik az Isztriaifélszigetet Ljubljana, 2007. április 2., hétfő (MTI/APA) - Szlovén területnek jelöl i a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) a szlovénhorvát határ meghúzására javaslatot tevő, hétfőn elfogadott határozatában a Horvátországhoz tartozó Isztriaifélszigetet. A dokumentum ezen kívül Szlovéniához sorolja a Földközitenger egy rövid, a félszigettől délre eső szakaszát Fiuméig (Rijeka). Zmago Jelincic, az SNS vezére szerint a határvonal ily módon való megrajzolását történelmi tények támasztják alá. "Isztria a történelemben sohasem tartozott Horvátországhoz" - jelentette ki a pártvezér ljubljanai sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a terület az I. világháborúig szlovén nemzeti terület volt, azután "elveszett", és Olaszországhoz került. A félszigetet a II. világháború után "a kommunisták Horvátországnak ajándékozták" - folytatta Jelincic, felemleget ve, hogy a volt Jugoszlávia területén a határokat nem a volt tagköztársa ságok állapították meg egymás között, hanem a szövetségi államon belüli belső, adminisztratív határokat fogadták el nemzetköziként. A nacionalista párt elképzelése szerint az általuk elfogadott határozat kötelezően figyelembe veendő a szlovénhorvát ha tárral kapcsolatos minden jövőbeli tárgyaláson. Az SNS határozatát a szerdán ülésező szlovén külpolitikai stratégiai tanács elé terjeszti, abból a célból, hogy támogatást szerezzen hozzá. Ha nem kapja meg, a párt népszavazást szervez Horvátország európai u niós csatlakozásának elutasításáról - jelentette ki Jelincic. vissza
