Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-28
12 Budapesten a Duna mel léki egyházkerület székházában üléseztek a Kárpátmedencei református egyházak és egyházkerületek elnökségei. A generális konvent kiemelt témája volt a magyar református egyházak egységes megjelenése a szeptember 4. és 9. között, Nagyszebenben tartand ó III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen. Az általános ülés aggodalmát fejezte ki a szerbiai és kárpátaljai magyar református egyházak vízumkényszerről szóló beszámolói miatt. A konvent a határokon és főként az Európai Unión kívül rekedt magyarság érdekében ezért azt kéri a hazai döntéshozóktól, hogy a schengeni határrendszer kiterjesztése előtt oldja meg az egyszerű és költségmentes vízumhoz jutás lehetőségét. A Kárpátmedencei református egyházkerületek elnökségeinek álláspontja szerint a jelenlegi áldatlan helyzet rendezésére a kettős állampolgárság intézménye jelentene megoldást. A konvent emlékeztette e döntéshozókat, hogy a magyarországi református egyház zsinata 2004ben a Magyar Köztársaság Országgyűlésének részletes ajánlást adott át, mely szerint a k ettős állampolgárság intézménye ellentmondások nélkül megoldható a magyar és az európai uniós jogrend jelenlegi keretein belül. vissza Védenék a kisebbségeket a független Koszovóban Magyar Hírlap 2007. április 28. Csa k a függetlenség jelenthet megoldást Koszovónak, jelentették ki az ENSZ tényfeltáró bizottsága előtt a pristinai vezetők. A szerb menekültek tiltakozó felvonulást tartottak a határon. Pristina tegnap zászlódíszben fogadta a Biztonsági Tanács tizenöt tag államának képviselőiből álló küldöttséget, a hatalmas plakátokon ez volt olvasható: "Köszönjük Amerika!", "Köszönjük Bill Clinton!" A delegáció Koszovó vezetőitől homlokegyenest ellenkező érveket hallhatott a tartomány jövőbeni státusáról, mint előző nap B elgrádban. Fatmir Sejdiu elnök kifejezte meggyőződését, hogy a látogatással véglegesen eldől a státuskérdés, mégpedig Martti Ahtisaari ENSZfőmegbízott tervezetével összhangban. Nekik az egyetlen igazságos és elfogadható megoldás a függetlenség. Az önálló Koszovó maradéktalanul szavatolni fogja a kisebbségi jogokat, s nemcsak az albánok állama lesz, hanem az ott élő szerbeké és más kisebbségeké is. Sejdiu beszámolt a demokratizálódás terén elért eredményekről, és azt bizonygatta, hogy az új állam gazdaságil ag is megáll a lábán. Az ENSZküldöttség találkozott a nemzetközi kormányzat vezetőivel és a szerb kisebbség képviselőivel is. A tervek szerint szombaton ellátogat a szerbek lakta Gracanicába és ÉszakKoszovóba. Megtekinti Svinjare falut, amelyet albán s zélsőségesek a 2004 márciusában kirobbanó zavargások idején teljesen felperzseltek. Koszovói szerb menekültek tiltakozó felvonulást tartottak Jarinje határátjárónál, a menet élén a szerb egyház főpapjai haladtak. A nemzeti zászlók alatt gyülekező többezr es tömeg táblákat emelt a magasba ezzel a felirattal: "Ez itt Szerbia!", "Haza akarunk menni!", "Ahtisaari, kifelé!" A petíciójukat, amelyben a visszatérés megkönnyítését és ingatlanjaik visszaadását követelték, nem tudták azonban átadni az UNMIK képviselő inek, mert nem jelentek meg a határon. Az ENSZbizottság sem ejtette útba Jarinjet, a küldötteket repülőn szállították Pristinába. vissza A szerb miniszterelnök foglalkozzon inkább a Vajdasággal Magyar Hírlap 2007. ápril is 28. "Ha Kostunica ennyire a szívén viseli a Kárpátmedencei magyarság ügyét, akkor elsősorban a vajdasági magyarokkal kellene foglalkoznia" – reagált lapunknak Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség országgyűlési képviselője a szerb minisztere lnök minapi kijelentésére. Kostunica azt mondta, ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor teljes joggal követelhetnek hasonló elbánást a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is. Pásztor Bálint szerint az el múlt tizenöt évben számos kezdeményezést nyújtottak be a belgrádi országgyűléshez a magyar közösség helyzetének javítása céljából, ebből azonban vajmi kevés valósult meg. "Nem gondoljuk, hogy össze lehetne hasonlítani a koszovói helyzetet a vajdaságival, d e úgy látjuk, hogy ha a kisebbségeknek új lehetőségek kristályosodnak ki, azokat Szerbia többi részén is alkalmazni kellene. Ilyen lenne például az anyanyelvű oktatás kérdése – mondta a VMSZ parlamenti képviselője. A vajdasági magyar politikus szerint ugya nakkor Kostunica akkor tenné a legtöbbet Szerbiáért, ha
