Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-28
7 DPRMDSZ: Felrúgtak minden együttműködést Erdély.ma [ 2007. április 28., 05:02 ] Forrás: Háromszék Ioan Oltean Io an Oltean képviselő, a DP alelnöke tegnap sajtótájékoztatón kijelentette: az RMDSZ vezetőinek döntését követően a DP most sem, és a jövőben sem fog többé együttműködni az RMDSZszel. „Nagyon meglepett az RMDSZ bejelentése. Bevallom, több bölcsességet vár tam volna el az RMDSZvezetőktől. Úgy tűnik azonban, hogy az anyagi érdekeik fölötte állnak a magyar közösség érdekeinek” - mondta a demokrata vezető, hozzátéve, beszélgetett az RMDSZhonatyák egy részével, akik nyíltan megmondták neki, hogy az államfő lev áltása ellen vannak, és ennek megfelelően fogják mozgósítani a választókat is. ,,Úgy tűnik azonban, hogy Markó Bélának és Verestóy Attilának más érdekei vannak, mint a magyar közösségnek. Ezzel a gesztussal az RMDSZ felrúgott mindenfajta együttműködési leh etőséget a DPvel” - mondta Oltean. Arra a kérdésre, hogy ez a helyi szintű együttműködésre is vonatkozike, azt válaszolta: nem, mivel helyi szinten a DP és az RMDSZ között nagyon jó az együttműködés. S Markó Béla RMDSZelnök tegnap kijelentette: nincse nek információi arról, hogy a demokraták mit döntöttek az RMDSZszel kapcsolatban. Az RMDSZ ,,nem is veszekedett, nem is békült ki velük” - mondta Markó Ioan Oltean DPalelnök kijelentésére utalva. vissza Sólyom László beszé de az Esterházy Jánoskonferencián Felvidék.ma 20070427 13:29 A Rákóczi Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének szervezésében tartották meg 2007. április 19én az Esterházy Jánoskonferenciát a MTA Történettudományi Intéze tének épületében. A konferencia fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök úr volt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 50 éve halt meg Esterházy János. 50 évvel ezelőtt volt, hogy testvére, Mariska meglátogatta a haldoklót a mírovi börtönkórházban, és amikor e zután beszélt a börtönparancsnokkal, az azt mondta: el fogom hamvasztani, és a hamvait nem fogom kiadni. Ez így is történt, de a börtönparancsnok megerősítette, hogy nem szórták szét Esterházy hamvait. Azok azóta is megvannak valahol, és arra várnak, hogy illőképpen eltemessük. Ez a történet – a hamvak keresése, majd az újratemetés – ismerős toposz a magyar történelemben. De nem mindig fenyegető. Én azt szeretném itt mondani, hogy ha ez valóban megtörténne, megnyugváshoz vezetne: egy ügy tisztázásához, és ezen keresztül a két nép megbékéléséhez. Hiszen Esterházy ügye a magyarszlovák kapcsolatok alapkérdéseit érinti. Esterházy János emlékének élesztése 15 éve tart. 15 évvel ezelőtt alakult meg az Esterházy János Emlékbizottság; előtte egy évvel kezdett műk ödni Pozsonyban az Esterházy Klub. Mindez azt mutatja, hogy 199091ben a rendszerváltás valóban nagy reményeket támasztott arra, hogy az Esterházyügyet igazságosan rendezni lehet. Vajon ez az eltelt 15 év mit hozott számunkra? Csalódást vagy továbblépés t? Csalódást hozott abban, hogy nem sikerült jogi úton egyetlen egy lépést sem tenni Esterházy János rehabilitációja felé. Csalódást hozott azért, mert a hamvakat azóta sem adták ki a családnak. Esterházy Alice grófnő - Esterházy János lánya - 15 éve minden e szközt megragad arra, hogy ezt elérje, de mindig falakba ütközött. És végül csalódást okoznak a szlovák részről tapasztalható nacionalista kirohanások, és Esterházy János emlékének további befeketítése. Nem hozott azonban csalódást ez a tizenöt év abból a szempontból, Esterházy János mind a két nép számára ismertté vált. Ebben bizonyosan az igazságért való küzdelem és annak az etosza is szerepet játszik. A magyarok körében Esterházy Jánosnak kultusza támadt. Sokkal többen tudunk róla, és sokkal inkább hat az ő példája, mint régebben. Ritkaság az, hogy olyan politikus kerül be a köztudatba, akit emberi nagysága miatt tisztelnek. Tudjuk,
