Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-26
29 határon túli magyar szervezeteket támogató intézmények a két világháború közötti revánspolitikát folytató magyar intézményrendszer újjáélesztését jelentették. Szerinte ez elhitette Magyarországról, hogy megoldja a határon túli magyarok helyzetét, a folyamatos finanszírozással azonban visszafojtották a közösségi erőt is. A paternalizmus vége „A csa tlakozás után a magyarság többsége ugyanazon politikai, gazdasági és jogi keretek közé került, tehát át kellett immár gondolni ezt a kisebbségpolitikát” – vélekedett Törzsök Erika. Ugyanakkor eltérő a különböző országokban élő magyar kisebbség helyzete is, így mára tartalmatlanná vált az egységes magyar nemzetpolitika szlogenje. „Az eltérő adottságokat figyelembe véve kell együttműködési formákat találnunk” – hangoztatta Törzsök. – Ez a politika a kisebbségi létből eredő hátrányok feloldására törekszik, a c él pedig a támogatásfüggőség helyett a hátrányok, a társadalmi, gazdasági, regionális egyenlőtlenségek felszámolása.” Az eddigi paternalista szemléletmódot fel kell váltania a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló új támogatáspolitikána k. Az új magyarságpolitika két pillére az identitásmegőrző támogatáspolitika és a versenyképességet növelő fejlesztéspolitika. A magyar kormány azt próbálja támogatni, ami helyi finanszírozással nem oldható meg. A Szülőföld Alap létrehozásával a közalapí tványok a források megőrzése mellett integrálódnak az új intézménybe. A helyi forrásokra is felhívta a figyelmet Törzsök: a Magyarországgal szomszédos államok többségében évek óta vannak magyar miniszterek a kormányokban, élni kell ezzel a lehetőséggel. Himnusz és információ Az előadás kapcsán a Krónika kérdésére – miszerint nyílike az EUs keretek között lehetőség bármiféle pozitív diszkriminációra – Törzsök Erika így reagált: a pályázási lehetőségek bemutatását és a magyarországi pályázati rendszer vá ltozásait felvázoló előadások célja információhoz juttatni a kisebbségi magyar közösséget. „Ezek azok az eszközök, melyek sokkal többet jelentenek az itt élőknek, mint ha háromszor elénekelnénk a himnuszt – magyarázta. – Az európai gazdasági és jogi kere tek nem teszik lehetővé az etnikai alapon történő bármiféle megkülönböztetést. Amikor a magyar kormány megpróbálja az információt, technikát és együttműködési modelleket bemutatni, tulajdonképpen helyzetbe akarja hozni azokat, akik a kisebbségi létből adód óan nehezebben jutnak ezekhez az információkhoz.” Törzsök szerint a társadalom egyes rétegeinek, a különböző térségben vagy a kisebbségben élőknek nem azonosak az esélyei, erre pedig oda kell figyelni. „Szem előtt kell tartani, hogy az egyesült Európában a fő feladat immár nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezen belül a különböző autonómiaformák az adott ország decentralizációs és modernizációs kereteibe illeszkednek. Az előadáson elhangzottak szerint a határon átnyúló együttműködés keretében Magyarország nagy hangsúlyt fektet a gazdaság, a vállalkozások, az innováció, az infrastruktúra, a környezet- és természetvédelem fejlesztésére. A magyar kormány több, úgynevezett zászlóshajóprojekt megvaló sításával kívánja e célkitűzést megvalósítani, többek között a közúti és vasúti határátkelők sűrítésével, egyes európai közlekedési vasútvonalak újraélesztésével vagy a határokon átívelő felnőttképzési hálózat kiépítésével. vis sza Lázár Lehel, Krónika Erdélyi magyar hírkereső az interneten Erdély.ma [ 2007. április 25., 15:44 ] Új magyar nyelvű médiaportál indult Erdélyben. A www.hirkereso.ro néven jelentkező oldal valamennyi romániai magyar nyelvű internetes- és nyom tatott sajtótermék híreit közli nyitólapján és rovataiban. A magyarországi és romániai magánszemélyek által alapított weblap a nap 24 órájában pásztázza a magyarnyelvű oldalakat, és rögtön közli a legfrissebb híreket.
