Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-03
14 visszautasította – de a Berényi József által megszerzett elnökhelyettesi poszthoz csatolták a külügyi alelnöki feladatokat, és létrehozták a stratégiai alelnöki posztot, melyre Csáky Duray Miklóst javasolta. Az új elnök eljárását többen is kifogásolták. „Eddig elképzelhetetlen volt, hogy az elnök megmondja a küldötteknek, kire szavazzanak” – mondta Bugár Béla. Az utólagos alapszabálymódosítást kifogásolta a komáromi járási elnök is. „A több mint 270 szavazattal elfogadott alapszabályt alig több mint 180 szavazattal módosították” – mondta lapunknak Bastrnák Tibor. Automat ikusan alelnök lett Bárdos Gyula, a parlamenti frakció vezetője és Bauer Edit az MKP EPképviseletének vezetője. Bugár Béla és több más régi politikus is távozik a párt vezetéséből, ami hatással lesz a párt vezetésére. Öllős László szerint ez a támogatot tságának csökkenésével járhat. „Emellett hatással lesz a párt népszerűségére az a vita is, melyben a belső ellentétek a nyilvánosság elé kerültek” – vélekedett a politológus. – Csáky Pálnak ki kell találnia, hogy ezt miként kezelje, nem elég azt mondani, h ogy őt ez nem érinti.” Grigorij Mesežnikov, az IVO társadalomkutató intézet vezetője szerint azonban a párt népszerűségének csökkenése nem lesz túlságosan nagy. „Ugyan elvesztheti szlovák választóit, de ez nem jelentős veszteség a pártnak” – mondta lapunkn ak Mesežnikov. Abban mindketten egyetértettek, hogy a szlovák pártokkal bonyolultabbá válhat a viszony. „A korábbi szövetségeseivel is rosszabbá válhat a viszonya, ha az autonómiatéma előtérbe kerül” – véli Mesežnikov. Az elnökválasztás váratlan eredmén yével hirtelen fordulatot vett az MKP addig szokványosnak nevezhető kongresszusa, addig azonban minden a papírforma szerint ment. A küldöttek délelőtt meghallgatták Bugár Béla pártelnök beszédét, melyben bírálta ellenfele eddigi munkáját. „Lehet, hogy nyíl tabban kellett volna kimondanunk, hogy miért és ki miatt nem sikerült elfogadtatni a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt” – mondta Bugár Béla. Ez a kisebbségi jogokért felelős miniszterelnökhelyettes, vagyis Csáky Pál feladata lett volna. Az elnöki beszámoló után láttak hozzá a küldöttek a párt alapszabályának módosításához, melyet információink szerint gördülékenyen, a régi elnökség javaslatainak többségét elfogadva módosították a párt alapokmányát. Ezzel a helyi és a kerületi szervek kár ára bővítették a járási szervek jogköreit. A megyei képviselőjelölteket például már nem a kerület fogja jóváhagyni, hanem a járás, mely szigorúbban ellenőrizheti az alapszervezetek munkáját is. Például a járási szervezet javaslatára az országos tanács felf üggesztheti az alapszervezet munkáját. „Ezzel a tagok egyéni jogai nem csorbulnak, de az alapszervezet nem gyakorolhatja az alapszabályban meghatározott jogait” – válaszolt alapunk kérdésére Farkas Iván, az Országos Tanács elnöke. Például nem dönthet a hel yi polgármesterjelöltről, képviselőjelöltekről. Szigorúbb az alapszabály a függetlenként induló párttagokkal szemben is. Ha nem nyernek, elvesztik párttagságukat. Egyben nő az alapszervezet vezetésének felelőssége is, ha a függetlenként induló MKPtag győz a hivatalos jelölt ellenében, akkor a szervezetben tisztújítást kell tartani. (lpj) Kudarcba fulladt autonómia Komárom. Kudarcba fulladt szombaton az autonómiáért szervezett demonstráció a Jókai Színház előtt. A tüntetést az MKP tisztújító kongresszus ának idejére szervezte Bósza János, az Autonómia Mintaudvar koordinátora, hogy a petícióhoz a jelenlevők is csatlakozzanak – a körülbelül öt szervezőnek (és egyben tüntetőnek) viszont alig sikerült néhány aláírást összegyűjteni. Az asztalt még délelőtt öss zepakolták és távoztak a színház elől. (dem) Dzurinda beszélni magyar Komárom. Az MKP tisztújító kongresszusán az SDKÚ és a KDH elnöke, Mikuláš Dzurinda és Pavol Hrušovský is beszédet mondott. A kongresszus elején uralkodó felszabadult hangulatban mind ketten mondtak pár mondatot magyarul, majd körülbelül tízperces beszédükben felelevenítették az egykori kormány érdekeit, valamint azt, hogy milyen jó kapcsolatban vannak az MKP képviselőivel, a magyarokkal, mennyire szeretik egymást és milyen boldogok, ho gy részt vehetnek a kongresszuson. Hrušovský beszédében eldicsekedett, hogy Dzurindánál többet sikerült megtanulnia magyarul, és a megszokott „Jó napot kívánok!” után magyarul folytatta: Szeretlek titeket. Felszólalásának fő mondanivalója az volt, hogy a m agyar – szlovák kapcsolatban még mindig érezhető egyfajta feszültség és ellentét, de nem szabad, hogy ez elfajuljon. (dp) vissza ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ
