Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-24
13 Borisz Jelcin volt a z az orosz elnök, aki nagyon határozottan megkövette a magyarokat a Szovjetunió 1956os beavatkozása miatt – jelentette ki Sz. Bíró Zoltán. Mint mondta, az 1992 november 1011i hivatalos látogatása során "semmi kétséget nem hagyott a tekintetben, hogy pol itikai és morális felelősséget érez a beavatkozás miatt". A kutató, elemző tudós Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett arra, hogy Mihail Gorbacsov a Szovjetunió elnökeként 1988ban mondta fel a rosszemlékű Brezsnyevdoktrinát, azt a hírhedt elképzelést, amely sze rint a Szovjetuniónak különleges érdekei vannak a keletközépeurópai térségben, és ezek érvényesítése érdekében az itteni államok szuverenitását is korlátozhatja. Gorbacsov, amíg hatalomban volt, mindvégig ragaszkodott az új irányhoz. Borisz Jelcinnek, O roszország első elnökének a Szovjetunió felbomlása után kétségtelenül az a legnagyobb érdeme, hogy "nem állítja le ezt a folyamatot, nem tesz semmit az ellen, hogy az érintett térség országai visszanyerjék teljes szuverenitásukat" – mondta Sz. Bíró Zoltán. A továbbiakban úgy értékelte, hogy ebben az időszakban, a 90es évek első felében Magyarország lényegében "eltűnik a moszkvai politikai térképekről". Egyrészt az ország nem elég tőkeerős ahhoz, hogy tevőlegesen támogassa az orosz gazdaságátalakítási töre kvéseket, másrészt Jelcin kerülni akarta a beavatkozás leghalványabb gyanújának lehetőségét is: a Nyugathoz való illeszkedést, a megfelelésre való törekvést helyezte külpolitikája középpontjába – hangzott a magyarázat. Ebben a helyzetben tette meg a magya r Országház épületében az orosz elnök azt a kijelentést, amely az 1956os beavatkozás miatt egyértelmű bocsánatkérés volt – zárta értékelését a szakértő. vissza Románia 322es csapdája − Csak ma dönt a törvényhozás a népsza vazás időpontjáról Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2007. április 24. Amikor 322 honatya azt mondja, meg kell változtatnod a magatartásodat, vagy pedig menned kell, akkor be kell nyújtanod a lemondásodat - mondta Mircea Geoana, az ellenzéki Szoci áldemokrata Párt elnöke tegnap, azt követően, hogy pártjának vezető testületével tanácskozott a belpolitikai helyzetről. A pártelnök ezzel válaszolt Traian Basescu felfüggesztett államfőnek, aki vasárnap este, a bukaresti Alkotmány téren támogatói által rendezett tömegtüntetésen úgy vélekedett, hogy a felfüggesztésére szavazó 322 parlamenti képviselő és szenátor elszakadt a valóságtól, s nem képviseli a népet. Előreláthatóan ilyen és ehhez hasonló, a süketek párbeszédére hasonlító vitákban telnek majd el Romániában annak a hónapnak a napjai, amelynek a végén a választóknak népszavazáson kell dönteniük az államfő menesztéséről, vagy pedig tisztségébe való visszahelyezéséről. Egyelőre azonban arról is vita van, hogy amennyiben a népszavazás alacsony részvét el miatt érvénytelen lesz, az az elnök automatikus hivatalba történő visszajutását jelentie. A Demokrata Párt arra esküszik, hogy igen, az ellenzék pedig azt hangoztatja, hogy ez esetben újabb népszavazást kell majd kiírni. Tegnap a törvényhozás két ház ának állandó irodái csupán abban állapodtak meg, hogy a keddi plénumnak a népszavazás időpontjaként május 19ét ajánlják, s nem pedig május 20át, amint azt múlt pénteken Nicolae Vacaroiu ideiglenes államelnök javasolta. Abban is egyetértettek, hogy a párt ok úgynevezett antennaidejét, vagyis, hogy mennyi időt fordíthatnak kampányukra a közszolgálati televízióban, parlamenti különbizottság állapítsa meg. A kampány akkor veheti kezdetét, ha a dátuma megjelenik a hivatalos közlönyben. Basescu azonban gyakorlat ilag már felfüggesztése másnapján, szombaton megkezdte a kampányt, mit sem törődve az ellenzéki figyelmeztetésekkel. Szombati brassói és vasárnapi bukaresti beszédeiből kiviláglott, hogy továbbra is a populista jelszavakra épít, a "mindent a néppel a nép ért" típusúakra, s hogy kampányának fő pillérei a korrupcióellenes harc és az igazságügyi reform lesznek. Ez egyébként egybecseng azzal, amit hétfőn José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Romániáról nyilatkozott. Barroso elmondta: a romániai hely zetről mind Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, mind pedig Basescu beszámolt neki telefonon. Az elnök elmondása szerint azt reméli, hogy a politikai krízis mielőbb demokratikus és alkotmányos megoldást nyer, hiszen Romániának a reformok folytatására ke ll
