Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-23
32 gond az, hogy szavazatokat vesztettünk náluk is, de főleg a m agyar nemzetiségűeknél. A kongresszuson én csak azt mondtam, hogy a csak a szlovákok irányában kifejtett aktivitással az a gond, hogy azzal az elvesztett magyar szavazatokat nem szerezzük vissza." Ki tud jól szlovákul? Volt egy érdekes, "könnyedebb" moz zanata is a vitaműsornak. Durayról beszélve (szlovák nyelven) a műsorvezetőnő és Csáky Pál is másként ragozta annak nevét. Nyelvtani szempontból kétségtelen, hogy Csáky Pál tette ezt helyesen, aki - ahogy a magyarok általában - "Duray"t mondott és ennek m egfelelően is ragozott, míg a moderátor rendre "Duraj"nak ejtette az MKP stratégiai alelnökének nevét, és ez a szlovák nyelvtanban egészen más ragozást is kíván. Az érdekes az, hogy Bugár Béla is szlovák nyelven folytatott beszélgetéseiben (például a leg utóbbi De Facto - JOJ televízió - adásában) is a szlovák műsorvezetőnő hibás névhasználatát alkalmazta Duray esetében, noha Bugárt gyakran dicsérték jó szlovák nyelvtudása okán. vissza Esterházy Jánoskonferencia a budai vá rban Felvidék.ma 20070422 06:00 A Rákóczi Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének szervezésében tartották meg 2007. április 19én az Esterházy Jánoskonferenciát a MTA Történettudományi Intézetének épületében. A konferenc ia fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök úr volt. Sólyom László nyitóbeszédében Esterházy János erkölcsi nagyságáról és rehabilitációjának szükségességéről szólt. „Hogy néz az ki, hogy mindenki tisztel egy háborús bűnöst, hivatalosan politikusok kiál lnak mellette, ugyanakkor ő jogilag és papíron még mindig a lehető legsúlyosabb elítélést hordozza magán" – fogalmazott. A konferencián felszólalt Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke, aki elmondta, hogy két lehetőség van a rehabilitációr a, vagy a szlovák parlament vizsgálja felül a népbíróságról szóló törvényeket, vagy egy lex Esterházyt alkotnak. A MKP elnöke mellett felszólalt Duray Miklós, a MKP alelnöke is, aki kiemelte Esterházy Jánosnak élete végéig való ragaszkodását hitéhez és ne mzetéhez. A modern kereszténydemokrácia eszméinek képviselője volt, aki mindig békés úton igyekezett megoldani az akadályokat és vállalta minden helyzetben tetteinek fontosságát. Ádám Magdolna „Egy koncepciós ítélet mai továbbélése” címmel tartott értekezé st az Esterházyperről és annak máig tartó következményeiről. Vadkerty Katalin felvidéki történész Esterházy Jánosról és vádlott társairól beszélt, akiket 1945 és 1949 között a népbíróság elítélt és megfosztotta őket állampolgári joguktól, vagyonuktól és a szovjet gulág vagy a csehszlovákiai börtönök megalázott foglyaivá váltak. Szarka László történész Esterházy csehszlovák és magyar kormányzati kapcsolatairól szólt. A konferencia második részének érdekességét az adta, hogy lengyel, cseh és szlovák történé szek gondolatait ismerhették meg a jelenlevők a mártírsorsú grófról. Előttük Karaffa János csallóközi plébános, a Pázmaneum Társulás elnöke beszélt Esterházy János vértanúságáról, a magyarok szenvedő Krisztusáról. Majd a jelenlévőkkel közösen elmondta azt az imát, amelyet Esterházy János boldoggá avatásáért imádkoznak szerte a Kárpátmedencében a magyar katolikusok. Arkadyusz Adamczyk Lengyelországból, Robert Letz Szlovákiából és Dariusz Rogut ugyancsak Lengyelországból voltak azok a történészek, akik saját nemzetük szemszögéből ítélték meg Esterházy életét és munkásságát. Popély Gyula felvidéki történész Esterházy János prágai és a pozsonyi parlamentbeli szerepléseiről, megnyilatkozásairól beszélt, amelyekből egyöntetűen kitűnt, hogy mindig az igazságosság és a béke pártján állt. Az 1938as visszacsatoláskor ő kérte a szlovákoknak azokat a jogokat, amelyeket minden kisebbségnek meg kell kapnia. Végezetül Simon Attila történész, a komáromi Selye János Egyetem docensének előadását hallgathatták meg a jelenle vők, aki Esterházy Jánosnak az Egyesült Magyar Párt elnökének és a párt szerepének életéről beszélt Csehszlovákia 1938as válságának idején. Kiemelte, hogy Esterházy mindig féken tudta tartani párttársait minden indulatok közepette is, és minden külső nyom ás ellenére is megmaradt józan gondolkodásúnak az egyetlen felvidéki magyar párt. Utoljára Esterházy János lánya, gróf EsterházyMalfatti Alíz szólalt fel, aki édesapja rehabilitációjának elindításában bízik. A délutáni ülést levezető Molnár Imre megköszö nte az előadók felkészültségét és reményét fejezte ki, hogy a konferencia hatására a magyar társadalom érdeklődni fog a mártírsorsú gróf életéről és megérti munkásságát és politikai akaratát is.
