Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-23
27 találkozók, konzultációk szerepelnek, illetve a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot is összehívná. Hetente találkozna a miniszterelnökkel, a parlament két házelnökével, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójával, rendszeresen találkozna a pártok vezetőivel. Basescu április 20tól nem gyakorolhatja államelnöki jogkörét, de megtarthatja szolgálati lakását és tová bbra is védik testőrei. Egy friss közvéleménykutatás szerint még mindig Basescu a legnépszerűbb politikus Romániában: a lakosság 47,9 százalékának van pozitív véleménye róla, míg 41,5 százalék számára nem szimpatikus. Menesztéséhez a mintegy 18 millió sza vazásra jogosult állampolgár egyszerű többségének kell igennel szavaznia. Ha a szükséges szavazatszám nem jön össze, Basescu visszatérhet hivatalába. vissza Növekvő komfortérzet Hírkereső.ro 20070423 Forrás: Krónika, R ostás Szabolcs Magyarországi felmérés szerint csökkent az erdélyi magyarok körében a diszkrimináció érzete. Nem lepte meg a romániai magyar szakértőket annak a magyarországi felmérésnek a következtetése, amely szerint jelentősen csökkent az erdélyi magy arok körében a diszkrimináció érzete az elmúlt időszakban. A TÁRKI társadalomkutatási intézet hétvégén nyilvánosságra hozott felmérése szerint az erdélyi magyarok csupán egyötöde érzi úgy, hogy saját életében a kisebbségi helyzet társadalmi hátrányok forrá sa volt valamikor. A mostani eredményeket egy korábbi, 2001es kutatás eredményeivel összevetve kitűnik, hogy a diszkrimináció érzete az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, hiszen hat évvel ezelőtt még a magyarok 30 százaléka számolt be hátrányos megk ülönböztetésről – derül ki a 2006 novemberében készült Erdély című kutatás eredményeiből. Arra a kérdésre, hogy kerülte a válaszadó hátrányos helyzetbe élete során az ország többségi lakossága részéről csak azért, mert magyar, a megkérdezettek 79 százalék a nemmel válaszolt. A TÁRKIkutatás szerint az életkor, a nem és a lakhely nem befolyásolja, hogy az illető a többség részéről tapasztalte valaha társadalmi megkülönböztetést. Az eredmények alapján legfeljebb egy nagyon gyenge státushatást lehet kimutatni : a felsőközép és felső státuscsoportba tartozók életük során vagy valóban megtapasztalták az etnikai alapú megkülönböztetést, vagy inkább érzékenyek erre. A felmérés megállapítja: a személyesen megélt etnikai alapú hátrányok nem vezetnek közvetlenül a mi grációs szándék erősödéséhez. Ha viszont a diszkrimináció érzete mellett az erdélyi magyarok és románok közötti viszonyt konfliktusosnak érzékeli a válaszadó, akkor az felerősíti a migrációs szándékot. A Krónika által megkérdezett szakértők egyrészt az eur ópai integrációs folyamattal, a gazdasági növekedéssel, másrészt a diszkriminációval kapcsolatos tudatlansággal, illetve az e téren beindult tájékoztatási kampánynyal magyarázzák a diszkriminációérzet csökkenését. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináci óellenes Tanács (CNCD) szerint várható volt a mostanihoz hasonló eredmény, amely többek között az európai integrációs folyamatnak, a romániai gazdasági növekedésnek, valamint az anyaország és erdélyi magyarok közötti gazdasági, kulturális kapcsolat szorosa bbá válásának tudható be. „Mindez persze nem jelenti azt, hogy elégedetten hátradőlhetünk, viszont pesszimista hangulatra sincs okunk. Az emberi jogok és a hátrányos megkülönböztetés bármilyen országban állandó mércének számít. Lehetnek pillanatok, amikor ez a mérce pozitív, ám olyanok is, amikor ez negatív üzenettel jár. Az elmúlt négy évben számtalan példa volt az erdélyi magyarok hátrányos megkülönböztetésére, szélsőséges politikai üzenetekre. Ám a mostani felmérés pozitív üzenetéhez, a magyar közösség k özérzetének kialakításához nagyban hozzájárult a politikai stabilitás, a magyarok kormányzati szerepvállalása, a román többség és a magyar kisebbség közötti partnerségi viszony kialakítása” – nyilatkozta lapunknak Asztalos. A CNCDelnök szerint a TÁRKIkut atás eredményét a testület 2005ben végzett felmérése is alátámasztja, amelyből kitűnik: sokkal alacsonyabb a romániai magyarok részéről érkező panaszok száma a többi kisebbség – hangsúlyosan a romák – által jelzett eseteknél. „Többnyire olyan sérelmek érk eztek a diszkriminációellenes tanácshoz, amelyek például az oktatást érintik, de olyan panasz nem, hogy teszem azt, egy magyart nem szolgáltak ki egy vendéglőben, vagy egy taxis nem engedett be a kocsijába magyart. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a nap i életben ne történtek volna hasonló esetek, de számbelileg nem mérvadóak. Elmondható, hogy egyénileg kevesebb hátrányos megkülönböztetés érte a magyarságot, mint például a roma kisebbség tagjait” – állapította meg Asztalos Csaba. Kérdésünkre fontos
