Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-12
30 El ő z ő leg viszont hangsúlyozta: pártja törvénytervezetének elfogadásával nincs már szükség a k isebbségi törvényre, amellyel évek óta „vesztegetik idejüket” az állandó bizottságok ülésein. Az RMDSZes törvénytervezet „konkurenseként” létrejött indítvány mindössze hét cikkb ő l áll. Elismeri a kisebbségi közösségekhez tartozó személyeknek a többségi lakosságával azonos jogait és kötelezettségeit, ám a kölcsönösség elvére is hivatkozik: a hazai kisebbségek ugyanolyan jogokkal rendelkezhetnek, mint amilyenekkel az ő anyaországukban él ő románok. Visszaküldte a képvisel ő ház plénuma az emberjogi és kisebbs égvédelmi, valamint a jogi bizottsághoz azt a mindössze két és fél soros törvénytervezetet, amely a román többség védelmét teszi lehet ő vé Romániában. vissza Ukromán párhuzamok ÚMSZ 2007.04.12. Ágoston Hugó Szerencsére mi nd Kijevben, mind Bukarestben a parlament és a kormány viszonya normális. A legjelent ő sebb különbség, hogy nálunk a politika (még) nem vonult az utcára. Lehet, hogy a jöv ő ben, valahol Európában, egy geopolitikaszemináriumon az egyik gyakorlati kérdés az lesz: miben hasonlított és miben különbözött az ukrán kormány és a román kormány 2007. április 11i gy ű lése? A felkészültebbje pedig valószín ű leg azt fogja válaszolni – nem mondva ki, különbségre, hasonlóságra gondole – , hogy ezen a napon tartotta els ő ülését az átszervezett román kabinet és utolsó ülését a régi ukrán kormány. Azokból a fejleményekb ő l pedig, amelyek ehhez a helyzethez vezettek, az a tanulság adódik, hogy a társadalommal és a történelemmel még narancsszín ű álmokat kergetve sem szabad fele l ő tlenül kísérletezgetni. Tény, hogy a két ország politikai életének alakulásában az utóbbi hónapokhetek során számos olyan hasonlóság mutatkozott, amire a világ kancelláriáiban, diplomáciai m ű helyeiben és sajtójában jó ideje felfigyeltek. Az ukrán kormá nynak persze még lehetnek napjai, ott az állam elnöke nem a végrehajtó hatalomra mondta ki, hogy illegitim (mint Traian Bãsescu a román kormányra), Viktor Juscsenko a parlamentet akarja feloszlatni. Mindenképpen közös a két országban, hogy az alapvet ő hata lmi ágak – de különösen az államf ő és az alapintézmények – tartós konfliktusa kihat a lakosság mindennapi életére; a két helyzet közötti különbségeket a két alkotmány közötti eltérések színezik. (Többek között például az ukrán alaptörvény nem követel pol itikai semlegességet az államf ő t ő l.) Szerencsére mind Kijevben, mind Bukarestben a parlament és a kormány viszonya normális. A legjelent ő sebb különbség, hogy nálunk a politika (még) nem vonult az utcára. A nagy „szervi” hasonlóság az alkotmánybíróság m egnövekedett szerepében és igénybevételében mutatkozik meg. Az ukránoké képtelen dönteni a parlament felfüggesztése és az el ő re hozott választások elnöki igénye ügyében, az itthoni a lehet ő legdodonaibb választ adta az államf ő felfüggesztését illet ő en. Ész akkeleti szomszédunkban a bírák nem bírják idegekkel, egy részük inkább lemond, könnyen káosszal fenyeget ő jogi ű r keletkezhet. Ott a kormányf ő és az államelnök naponta tárgyal egymással, jóllehet tapodtat sem jutnak el ő re – a helyzet pedig egyre komorabb . Itt az ország két legfontosabb embere nyíltan hergeli és s ű r ű n leköpdösi egymást, az államf ő nem megy el a védelmi miniszter beiktatására – a helyzet pedig egyre cirkuszosan groteszkebb. A kormányülés Romániában a politikai válság végének kezdete. Remél jük, nálunk is, az ukránoknál is mihamarabb eljön a békés stabilitás korszaka. Érdeke ez az egész térségnek. vissza Készítette: Boér Krisztina
