Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-11
6 Juscsenko Európához fordult − Viktor Juscsenko ukrán elnök szerdán Strasbourgban az ukrajnai válságos helyzetről, a kiélezett belpolitikai viszályról tájékoztatja Terry Davist , az Európa Tanács (ET) főtitkárát (HírExtra) Euronyolcak: alkotmány kéne − Sólyom a nemzeti kisebbségekről − Bizakodóan ítéli meg az európai alkotmány jövőjét a nyolc államfő rigai fóruma. Sólyom László köztársasági elnök szerint a nemzeti kisebbségi kérdés felvetése nélkül nem lehet beszélni Európa távlatairól (Nsz 7.o.) Közvetíte Kwasniewski Kijevben? − Az elmúlt napokban komolyan felvetődött: Varsó esetleg valamilyen módon közvetítőként segíthetné a krízis rendeződését. Ennek jele volt az is, hogy Anna Fotyga külügyminiszter telefonon tárgyalt ukrán koll égájával (Nsz 7.o.) Közös fellépés az egyenlő elbírálásért − A keleteurópai tagállamok vízumkötelezettségének eltörlése mellett szállt síkra az Európai Unió elnöksége az Egyesült Államok szakpolitikusaival folytatott hét végi t árgyalásokon. Az EU részéről Franco Frattini, a bizottság alelnöke, míg az Egyesült Államok képviseletében Michael Chertoff belbiztonsági miniszter vett részt a megbeszélésen (MH 9.o.) Cikkek: A lebegő célok Élet és Irodalom 2007.03.16. 2005 novemberében az ENSZ megbízta Martti Ahtisaarit, hogy Koszovó státusának tartós rendezése érdekében szervezzen tárgyalásokat Szerbia és az ideiglenes koszovói kormány megbízottjaival. Ágoston András ekkor azt kezdeményezte, hogy a vajdasági magyar pártok e gyüttesen kérjék Ahtisaaritól: amilyen jogokat a koszovói szerbek kapnak, ugyanolyan jogokat kapjanak a vajdasági magyarok is "a viszonosság és az egyidejűség elve alapján". A Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség azonban nem támogatta a kezdemén yezést, mert úgy vélte, a vajdasági magyarság helyzete nem kezelhető a koszovói rendezés függvényeként. A magyarországi diplomácia sem látott indíttatást arra, hogy Ágoston kezdeményezését a nemzetközi porondon képviselje. Kasza pártjától függetlenül a hár om másik vajdasági magyar párt 2005. november 14én levélben fordult Ahtisaarihoz, amelyben előadta fentebb vázolt igényét. Ahtisaari a kérelem ellenére nem mutatott hajlandóságot arra, hogy a koszovói megoldást a "viszonosság és az egyidejűség elvével" eg ybekötve keresse. A három vajdasági párt mégis bátorításnak vette, hogy 2002. december 15én a délszerbiai, Preąevovölgyi albánok is ugyanazt követelték: kölcsönösség alapján kapjanak Szerbia keretében ugyanolyan autonómiát, amilyent a szerbek kapnak maj d Koszovóban. Ezután jó ideig nem történt semmi. Kiki küzdött azokért az előtte lebegő célokért, amelyeket jól vagy rosszul megválasztott, s hagyta a többieket is, hogy küzdjenek saját céljaikért - a rendelkezésükre álló, jócskán eltérő hatékonyságú eszk özökkel. Ez volt a dolgok rendje. Ezért találták ki a többpártrendszert. * Egy év sem telt belé, s innen is, onnan is rebesgették, hogy a fejlemények Koszovó függetlenítése felé vezetnek. A nemzetközi porondon csakhamar felvetődött a kérdés, vajon a vilá gszervezet segédkezhete egy tagállam területi épségének megbontásában, előmozdíthatjae egy terület elszakadását, vagy az államok szuverenitását minden körülmények között sérthetetlennek kell tekintenie. Más szóval: vajon Koszovó sorsának intézése egyedi eset lesze, vagy analógia útján mások által is követhető, egyetemesen alkalmazható megoldás. Amerikában, az Európai Unióban csakhamar kialakult az álláspont: Koszovó csak egyedi eset lehet, nem szolgálhat bátorításul a szakadár
