Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-06
14 beruházásvezérelt növekedés tavaly a rekordszintű 5,2 százalékra rúgott. Azoknak pedig, akik inkább a saját benyomásaik alapján ítélnek, néhány nap Szlovéniában elég ennek a következtetésnek a levonására. Rendezett tájak, szépen megművelt földek, takaros épületek, tiszta utcák, települések, nyugodt, láthatóan kevéssé stresszes emberek – hogy a mozaiknak csak néhány darabját villantsuk fel. Pedig – s ezt is Andrej Bajuk mondta magyar újságírókat fogadva – Szlovénia a kilencvenes évek közepéig mint követendő példára tekintett Magyarországra. Ma már – magyar nézőpontból sajnálatos módon – ennek pont az ellenkezője az igaz. Még akkor is így van ez, ha van a gazdaságnak olyan szegmense, ahol mi több eredményt tudunk felmutatni, mint szomszédunk. Ilyen a külföldi működő tőke bevonása is – Magyarországon durván tízszer annyi FDI telepedett meg, mint Szlovéniában. Ez részint az ottani kuponos privatizációnak tudható be, s annak, hogy még hátravan olyan nagy állami tulajdon magánkézbe adása, mint például a távközlési vállalat. A bürokrácia sem segít: a pénzügyminiszter példaként említette, hogy egy építési engedély kiadása akár két évet is igénybe vehet. S tegyük hozzá: a külföldi tőkét ott vegyesebb érzelmekkel fogadják – legalábbis ez derül ki az informális beszélge tésekből. Bár az is tény: Andrej Bajuk a Világgazdaság kérdésére határozottan állította, hogy hátrányosnak tartja a gazdaság szempontjából az FDI alacsony szintjét. Szlovénia persze sok más szempontból (is) más utat választott, mint hazánk. Ám talán a legf ontosabb különbség, hogy – szemben Magyarországgal – a volt Jugoszláviának ebben az utódállamában a társadalom szereplői nemcsak hogy felismerték a parciális érdekek felett álló nemzeti érdekek fontosságát, de képesek voltak tenni is érte. Ennek kiváló pél dája az euró bevezetéséhez vezető út. Az ország az uniós csatlakozásnak szinte a másnapján már úgy léphetett az euró előszobájába, az ERM II rendszerbe, hogy már megszületett a megegyezés a társadalmi partnerek között. És ezt mindenki komolyan is vette: a politika és a gazdaság, a pártok és a reálszféra, a munkaadók és a munkavállalók, bármilyen „bontásban” is vesszük. Ennek például része volt a jövedelempolitika is – mondta Andrej Bajuk, hozzátéve: minden fél tartotta magát ahhoz, hogy a bérek a termeléken ységnél csak egy százalékponttal lassúbb ütemben növekedhetnek. A szakszervezetek is megértették ugyanis, hogy „puha landolásra” van szükség – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki beismerte: nehéz tárgyalások következnek ezen a téren most, hogy az eurót már bevezették. Egy másik példát is említett, a költségvetési hiány alakulását. A választások évében, 2004ben a deficit 0,5 százalékponttal lett alacsonyabb, mint a megelőző esztendőben, pedig a bázis sem volt túl magas, hiszen 2003ban a GDP 2,8, 2004ben p edig (amikor októberben tartottak parlamenti választásokat) már csak 2,3 százalékra rúgott. „Minden tisztelem az elődömé, aki lehetővé tette ezt” – fogalmazott Andrej Bajuk. Ugye, kedves magyar politikai és gazdasági elit: van min elgondolkodni?! vissza Patthelyzet, kettős hatalom - Timosenkofrizurás seprű a kijevi tüntetésen: "Juli, itt a repülőd, irány Amerika" NOL • Ny. G • 2007. április 6. A rendkívüli állapot bevezetése sem kizárt Ukrajnában az államfő és a par lamenti többség között hat napja húzódó politikai krízis kapcsán. Viktor Juscsenko továbbra is ragaszkodik a parlament feloszlatásáról és új választások kiírásáról szóló vasárnapi döntéséhez, amelynek alkotmányosságát vitatja a miniszterelnök mögött álló Rada többsége: a kormányfő vezette Régiók Partja (PR) és az Ukrán Szocialista valamint a Kommunista Párt. Viktor Janukovics szerint az elnöknek vissza kell vonnia a feloszlatásról szóló ukázt, amelynek jogi megalapozottságát az alkotmánybíróságnak kellene megítélnie. A testület azonban egyelőre ezt nem tette meg – jelezte lemondási szándékát az AB feje, Jaroszlav Damborvszkij is, ám a bírák ezt nem fogadtak el , így a döntés hiányában tovább mélyül a "kettős hatalomként" jellemezhető helyzet. A parlament folytatja munkáját – az elnökpárti Mi Ukrajnánk (NU) és a vele ellentmondásos szövetségben álló Julia Timosenko Blokkja nélkül – miközben az elnöki adminisztráció már megszűntnek tekinti a törvényhozást. Bonyolítja a helyzetet, hogy Központi Választási Bi zottságból is kettő van. A jelenlegi mellett – amelyet az államfő tekint érvényesnek – a parlament döntött a 2004es KVB visszaállításáról, érvénytelennek minősítve ezzel a jelenlegi összetételt. Eközben Janukovics oldalán tizenötezren tüntetnek a p arlament előtt és az eddig narancsos törzshelynek tekintett Majdanon. A koalíció sátortáborai már háromezer fősre nőttek, és az ország számos régiójából szervezetten érkeznek újabb tüntetők.
