Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-05
22 szlovákiai magyar közösség jövője és állapota. Tehát miután engem megválasztottak pártelnöknek, értelemszerűen a 2 009ben esedékes választáson az indulásom tárgytalanná vált, de 2014ben is lesznek választások. Most nálunk nagyon sok fiatal, tehetséges politikus található, ezeket az embereket be akarom dobni a mély vízbe, ki akarom őket próbálni. Én már 51 éves vagyok , tehát nem látok magamnak túl nagy jövőt, és perspektívát ezen a poszton. Valóban elő akarom készíteni professzionálisan és átgondoltan a generációváltást a Magyar Koalíció Pártjában, egy jól működő pártot, egy hiteles pártot szeretnék átadni az utódaimna k, és akkor, ha majd mindez megtörténik, egyszer csak lesz egy olyan európai uniós választás, ahol elindulhatok és az Európai Parlamentben befejezhetem a politikai pályafutásomat. vissza Büntető szavazódélután - Elnökvált ás a Magyar Koalíció Pártjában HVG 2007. április 04. Szerző: Riba István Tíznapos kampánnyal Csáky Pál került a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának élére. Az új vezetésbe Csáky javaslatára bekerültek a vesztes Bugár Bélához közel álló politikusok is. Rövid időn belül a második határon túli magyar pártvezetőt buktatta meg saját pártja: a vajdasági Kasza József lemondásának nyilvánosságra kerülését követően a múlt hét végén Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke vehette a kalapj át. Lényegében mindketten pártjuk parlamenti választási szereplésének áldozatai: Kaszát a januári szerbiai választásokon elért gyenge eredmények miatt késztették lemondásra pártja vezetői (HVG, 2007. március 24.), míg Bugárral szemben szintén az adta a leg nagyobb támadófelületet, hogy az MKP tavaly közel 50 ezer voksot veszített az előző választásokhoz képest. Pedig Bugár szinte kirobbanthatatlannak tűnt pozíciójából. Az MKP eddigi elnöke ugyanis 17. évét kezdte volna meg pártelnöki posztján: 1991ben lett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) elnöke, s kezdetektől ő a vezetője az 1998ban három szlovákiai magyar párt egyesüléséből létrejött MKPnak. Kihívója, Csáky Pál sem kezdő: e 17 évben végig szoros kapcsolatban volt Bugárral, 1991 óta alelnök v olt mellette mind az MKDMben, mind az MKPban. Az MKP létrejötte óta egészen a tavalyi választásokig kormánypárt volt, s ez alatt a nyolc év alatt szinte eltűntek a korábban a három pártot elválasztó különbségek. A másik két párt vezetői (az Együttélés é lén állt Duray Miklós és a liberális Magyar Polgári Párt elnöke, A. Nagy László) mindeddig tagjai voltak az MKP vezetésének is. A párt jobbközépre pozicionálta magát, tagja lett az Európai Néppártnak. A szervezet életében az utóbbi években sokkal inkább re gionális különbségek, gazdasági érdekek jelentettek törésvonalakat. Ezt felhasználva tudott mindössze tíznapos kampányával sikert elérni Csáky. Az általa sugallt kép szerint ugyanis az MKP nyolcéves kormányzati részvételéből a szlovákiai magyar társadalom nem tudott igazán profitálni, ellentétben néhány, a tűzhöz közel álló nagyvállalkozóval. Csáky a Mol többségi tulajdonában álló Slovnaft szlovák olajvállalat vezetőjét, Világi Oszkárt nevezte meg mint Bugár mögött álló vállalkozót. Azt, hogy Csáky a párto n belüli gazdasági lobbik kérdését választotta korteskedése fő üzenetéül, többen veszélyesnek tartották az MKPra. Féltették a párt hírét, eddig ugyanis kifelé - pláne a szlovák sajtónak - nem beszéltek egymás közötti konfliktusaikról a vezetők, s éppen e miatt a "békés, nyugodt párt" kép miatt voltak az MKPnak szlovák szavazói is. Arról nem is beszélve, hogy "a párt mellett több gazdasági érdekcsoport is létezik, igaz, nem olyan erősek, mint a Világiféle" - mondta a HVG kérdésére Öllős László szlovákiai magyar politológus. Csáky azonban jól taktikázott. Hiába kelt ki ellene Bugár kortesbeszédében, s tekintette a pártra roppant hátrányosnak a kihívója által hangoztatott vádakat, információink szerint Csáky még zárt ajtók mögötti felszólalásában is a lobbi üggyel támadta az eddigi vezetést. Csáky egyenesen attól féltette a pártot - említette utóbb egy küldött a HVGnek , hogy Bugár vezetése alatt "az MKPból elmarad az M betű, és a kápé pártja lesz". Csáky győzelméhez persze számos más tényező is hozzájáru lt. Az ellenzékbe szorulás súlyos következményekkel járt a párt számára, sokan elvesztették államigazgatásban betöltött pozícióikat - amelyeket természetesen az MKPnak köszönhettek , s újra kell teremteni egzisztenciájukat. Leállított a kormány olyan ber uházásokat, félretett olyan terveket, amelyek elsősorban a szlovákiai magyarságnak lettek volna fontosak, mint például a déli területeken futó gyorsforgalmi út vagy autópálya. A párt dezorganizálódott, amit az is mutat, hogy több esetben,
