Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-05
13 Megke zdte a tárgyalásokat Koszovó státusáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa - ÖSSZEFOGLALÓ New York, 2007. április 4., szerda (MTI/Reuters/AFP/EFE/ITARTASZSZ) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő szerint kedden délután megkezdte a tárgyalásokat Koszovó státusáról. A kényes kérdés megosztja a BTtagokat, csak abban ért mindenki egyet, hogy a döntési folyamat hosszasan elhúzódh at. A Biztonsági Tanács zárt ülésén elsőként Martti Ahtisaari, az ENSZfőtitkár megbízottja ismertette a Koszovó státusára vonatkozó javaslatát, amelyről aztán Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök, majd Fatmir Sejdiu koszovói elnök nevében - a prot okoll előírásai miatt - a koszovói ENSZközigazgatás (UNMIK) képviselője fejtette ki véleményét. Sejdiu a hivatalos, zárt ülés után informális találkozón ismertette álláspontját a BT tagjaival. Kostunica kijelentette, hogy az Ahtisaariterv csak a kos zovói albánok érdekeit képviseli. Megismételte, hogy Szerbia kész széles körű autonómiát biztosítani Koszovónak, és új ENSZközvetítő kinevezésével új tárgyalások megkezdését szorgalmazta. Sejdiu igazságosnak és nagyon kiegyensúlyozottnak nevezte a tervet, és rámutatott, hogy a tárgyalásos rendezésnek már valamennyi lehetőségét kimerítették. Ahtisaari szintén elutasította a párbeszéd további folytatásának ötletét. Ahtisaari terve nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenséget javasol a nyolc é ve nemzetközi katonai felügyelet és közigazgatás alatt álló délszerbiai tartománynak. A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok teljes, korlátlan önállóságot szeretnének ugyan, ám többségük elfogadja ezt a megoldást, míg szerb részről mereven el utasítják. Emyr Jones Parry, a soros BTelnök NagyBritannia ENSZnagykövete a tanács ülése után úgy vélte, hogy Ahtisaari terve jelentős támogatottságot élvez. A testület a napokban dönt arról, hogy Oroszország javaslatának alapján küldjöne ki tényf eltáró bizottságot Belgrádba és Pristinába. A koszovói nemzetközi összekötő csoport tagjainak - Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, NagyBritannia, Németország és Olaszország - kormánya várhatóan áprilisban megkezdi az új határozat tervezetének k idolgozását. Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZnagykövete viszont azt mondta, hogy a BTnek mindössze három vagy négy tagja biztosította feltétlen támogatásáról az Ahtisaari tervet, a többiek részéről "kérdések és kételyek" hangzottak el. Csurkin a zá rt ülésen kijelentette, hogy Moszkva szerint nem megalapozott felvetni a függetlenség kérdését Koszovóval kapcsolatban, nincs ok Szerbia szuverenitásának és területi egységének megsértésére. Angol és orosz kollégájához hasonlóan JeanMarc de La Sablie re francia ENSZnagykövet ugyancsak jelezte, hogy nem lehet gyors döntésre számítani. De La Sabliere, aki országa és az Európai Unió nevében támogatásáról biztosította az Ahtisaaritervet, ugyanakkor kijelentette, hogy a Biztonsági Tanácsnak heteken belül döntést kell hoznia, mert Európa stabilitása forog kockán. Ahhoz, hogy New Yorkban a 15tagú BTben határozat szülessen, legalább kilenc tag igenlő szavazata kell, s az, hogy az öt állandó tag közül egy se mondjon nemet a döntésre. Belgrád pedig épp ez utóbbira számít, arra, hogy Oroszország, s esetleg Kína is vétót emel az Ahtisaarijavaslat ellen. vissza Át a túlsó partra Népszabadság • Kis Tibor • 2007. április 5. Kötéltáncosi mutatványra vállalkozik Calin Popescu Tariceanu, amikor azt veszi a fejébe, hogy a parlamenti mandátumok negyedéreötödére támaszkodva - egy liberálisRMDSZ koalíció élén - próbál majd elevickélni a következő választásokig. Lehet, hogy már holnap elvéti a lépést. Persze, csodák is történhet nek; ebbe a kategóriába tartozna, ha Tariceanu másfél év múlva tényleg átjutna a túlsó partra. A produkció sorsa távolról sem csak rajta múlik. Talán abban bízik, hogy próbálkozásához remek szövetségese akadt: a félelem. Márpedig a félelem a politikában is nagy úr. Arról van ugyanis szó, hogy a Traian Basescu elnök által távvezérelt Demokrata Párt ot leszámítva Romániában pillanatnyilag minden parlamenti erő retteg egy előre hozott választástól. Tartanak tőle, hogy ebből egyedül a Basescupártiak jönnének ki jól. Így aztán még az is vonzóbbnak látszik számukra, hogy egy darabig olyan kabinetet tarta nak kormányon, amelyhez - hivatalosan - nem sok közük van. Hogy adott esetben mennyire jól működik e logika, a parlamenti jobbszél vezére, Corneliu Vadim Tudor esete is mutatja. Ő a bizalmi vitában kikérte magának, hogy "magyarfüggő" kormánya legyen ország ának. Kizárható, hogy dörgedelmei közepette Tudor ne lett volna tisztában vele: frakciójának legalább fele ad le bizalmi voksot Tariceanura. (Más kérdés, hogy az RMDSZ kormányzati súlya most valóban valamelyest növekszik.)
