Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-27
26 energiapolitika, éghajlatvédelem stb.), ugyanakkor megkerülje az olyan kérdéseket, amelyekben a tagországok között nincs egyetértés (alkotmányos válság, bővítés, a még meglévő európai konfliktusok ke zelése, a gigászi verseny, illetőleg partnerség az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal). A bővítés érzékeny kérdése például a szövegben kifejezetten nem szerepel, de megkerülése helyett magasabb összefüggésbe hozták az alkotmány nem kev ésbé kényes problematikájával: „Az Európai Unió a jövőben is a nyitottságából, valamint tagjainak arra irányuló akaratából táplálkozik, hogy az Európai Unió belső fejlődését közösen szilárdítsák meg. (...) Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egysé gét a jövőbeli generációk számára is őrizzük meg. Ennek érdekében, lépést tartva az idővel, folyamatosan meg kell újítanunk Európa politikai kereteit.” Ami pedig a geopolitikai öszszefüggéseket illeti, az egységes Európa olyan kihívásokkal néz szembe, ame lyeket jól jelez két, Berlintől távol zajló, forró aktualitású esemény: Mahti Ahtisaari New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában „megvédte” a Koszovó tartományra vonatkozó tervezetét; Hu Jintiao kínai elnök megkezdte háromnapos moszkvai látogatását Vlagy imir Putyin elnök meghívására. vissza Európa 50 Új Magyar Szó 2007. március 27. Szerző: Horváth Andor Ötvenedik születésnapján az Uniónak nincs politikai jövőjét előrevetítő frappáns és közérthető programja. Huszonhét áll am vezetői ünnepelték Berlinben az Európai Uniót megalapozó Római szerződés ötvenedik évfordulóját. Bizakodó, ám átütő erő nélküli ünnepi beszédek. A közös nyilatkozat – derűlátó frázisok sorozatából szőtt diplomáciai kompromisszum. Ötvenedik születésnapjá n az Uniónak nincs politikai jövőjét előrevetítő frappáns és közérthető programja. De lássuk be, maga az a tény, hogy huszonhét állam küldhette Berlinbe képviselőjét, egy folyamat sikeréről tanúskodik. Bizonyos értelemben Európa egyesítése megtörtént. E f olyamatnak, népeik akaratával egyetértésben, az elmúlt években részesei lehettek Európa keleti térfelének államai is. Akkor mégis mivel van baj? Ötven év alatt megváltozott a világ. Fél évszázada a kétpólusú világban Európa volt a Nyugat második pillére. Azóta módosultak a globális világ hatalmi viszonyai, s földrészünknek is újra kell definiálnia szerepét. Van önálló pénzneme, de lehete a világ gazdasági nagyhatalma? Egy katonai szövetség részeként tude önálló védelmi politikát folytatni? Érdekelt a glo bális politikai folyamatokban, de részt vesze bennük saját, egységes külpolitikával? Az egykori Közös Piac mára átfogja egész Európát. A következő ötven évnek azt kell eldöntenie, mennyire akar Európa valóban egységes lenni. vissza Gyurcsány Ferenc: közös európai polgártudat alakult ki Népszava 2007. március 27. Soha a történelemben nem volt olyan, hogy huszonhét ország nem valaki ellen, hanem valamiért együttműködésre lépett volna – hangoztatta tegnap a parlamentben na pirend előtt Gyurcsány Ferenc. A kormányfő kijelentette, hogy mára kialakult a közös európai polgártudat, s hozzátette, hogy az unió keretein belül megvalósuló együttműködés a kontinens népeinek legnagyobb történelmi sikere. 2007 végéig megoldhatják az u nió intézményi kérdéseit – vélte a miniszterelnök, hozzátéve: a magyar kormány szükségesnek tartaná, hogy még a német elnökség ideje alatt elkészítenék az erre vonatkozó menetrendet, azután a portugál elnökség ideje alatt azt átalakítás be is fejeződhetne. A miniszterelnök arról is beszélt, vannak olyan nemzetek, amelyek szeretnék újra kinyitni a nizzai kompromisszum kérdéseit, amitől ő azonban óvna, mert úgy véli, hogy azokat 2009, a következő EUparlamenti választás előtt aligha lehetne becsukni. Megjegye zte, hogy Magyarországon, de másutt is, ha az európai közösségről van szó, az emberek közül sokan azt vizsgálják, mennyi pénz jut a közös kasszából fejlesztésre. Az ünnep táján azonban a kormányfő szerint nemcsak a pénz kérdése a fontos, hanem jó tudni, ho gy az elmúlt ötven
