Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-24
12 születésnapjának megünneplésére összehívott hétvégi berlin i csúcsot Merkelék valójában bemelegítő gyakorlatnak szánják a jégre tett szerződés majdani föltámasztásához. A jubileumra készült, és néhány ország kifejezett tiltakozásának dacára a német kancellári hivatalban a legnagyobb titoktartás mellett véglegesíte tt Berlini Nyilatkozat ízelítőt ad abból, merre tart a 27 tagú közösség, milyen célok és értékek vezérlik, honnan érkezett és hová jutott. De a jóváhagyását megelőző csatározások ízelítőt adnak abból is, milyen jövő elé néz az alkotmányt fölváltó szerződés ről tartandó kormányközi egyeztetés. A hírek szerint öt fejezetből álló, legföljebb háromoldalas nyilatkozat méltatja az unió vívmányait: a tartós béke és biztonság megteremtését a kontinensen, az egységes piac, a közös valuta létrehozását, a megosztotts ág évtizedei után létrejött egységes Európát. Fölsorolja a közös értékeket, megemlítve az emberi és szabadságjogok tiszteletben tartásának fontosságát, a szolidaritást és a toleranciát, mint az európaiság alapvető jellemzőit. A nyilatkozat az Európai Uni ó legfontosabb prioritásai között említi a közös energiapolitikát és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a közösség nemzetközi szerepének erősítését, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcot, a versenyképesség javítását. Több tagország kérésér e kimaradt a dokumentumból az alkotmányra való hivatkozás, helyette az a megfogalmazás szerepel, hogy 2009re az "Európai Uniót új alapokra kell helyezni”. Ugyancsak hiányzik a szövegből az Európa keresztény gyökereire való utalás, és francia nyomásra a bő vítést sem nevezi a nevén, csupán körülírja. Több tagország nehezményezi, hogy a dokumentum hangsúlyozza az európai szociális modell megőrzésének a fontosságát. Az eredeti tervekkel ellentétben – és főként a konszenzus hiánya miatt – a Berlini Nyilatkozato t nem a tagállamok vezetői, hanem az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke írják alá. vissza Hozzuk formába Európát Népszava 2007. március 24. Ezen a hétvégén az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői azzal a céllal gyűlnek össze Berlinben, hogy megemlékezzenek a Római Szerződés 50. évfordulójáról. A szerződés létrehozta az Európai Közösséget és a Közös Piacot, előkészítette a békés és sikeres Európát, megalapozta a sokszínűség és a tolerancia számunkra mára megszokottá vált társadalmát. Az Európai Unió vezetői az alkalommal élve közös nyilatkozatot fogadnak el, meghatározzák a kulcsfontosságú kihívásokat, amelyekkel Európa a XXI. században szembesül, és azt is, hogy a kibővült Euró pa miként lesz képes ezekre választ adni. Úgy tűnhet, ez is egyike a tét nélküli, szokványos ünnepi megemlékezéseknek, pedig kedvező végkimenetele számottevően javíthatja az európai politikai légkört. Az unió némiképpen nehéz helyzetben van, amióta – köz el két éve – a francia és a holland szavazók elutasították az Alkotmányszerződést. Következésképpen, a német EUelnökségnek jutott az igen kényes feladat, hogy megtalálja a közös nevezőt a 27 tagállam között. Most tehát a berlini találkozó tétje, hogy sik erüle megtalálni a megoldáshoz vezető utat az Alkotmányszerződés ügyében, ami az uniót hatékonyabb, demokratikusabb és erősebb partnerré teheti a nemzetközi ügyekben. Tekintettel a globalizációra és a világpolitika új kérdéseire, határozott sokoldalú együ ttműködésre van szükségünk, hogy megvédhessük közös értékeinket és érdekeinket. Mivel egyre több az országhatárokon átívelő probléma, a tagállamok hatékony együttműködése szükséges ahhoz, hogy megfeleljünk korunk követelményeinek. Magyarország és Dánia szá mára az Európai Unió fontos fórum, amelynek révén a globális kihívások kezelhetővé válnak – viszont az uniónak is alkalmazkodnia kell az új körülményekhez. Alig három hónappal a mostani csúcstalálkozót követően az európai vezetők ismét összegyűlnek Brüssze lben, hogy elfogadják azt az útitervet, amely reményeink szerint segít a megoldást legkésőbb 2007 végéig megtalálni és 2009ig meg is valósítani. Hogy ez megtörténhessen, ez év őszén új kormányközi konferenciát kellene összehívni. Magyarország és Dánia sz ilárdan támogatja a német elnökség erőfeszítését, hogy az Alkotmányszerződésben szereplő számos fontos cél, érték és eszköz közül minél több része legyen bármilyen kompromisszumos megoldásnak. Ez áll az európai külügyi szolgálat élén álló uniós külügyminis zter posztjának létrehozására, a "karcsúsított” döntéshozatali mechanizmusra, ideértve a többségi szavazati elv szélesebb alkalmazását a Tanácsban, csakúgy, mint az egyértelműbb feladatmegosztásra Brüsszel és a nemzeti szint között. Fontos, hogy a 27 tagá llam ne úgy készüljön az új kormányközi konferenciára, hogy ott mindent elölről újra akar tárgyalni. Ez ugyanis minden valószínűség szerint megakasztaná az uniós szerződések reformjának folyamatát, és
