Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-02
12 Sz abadság Nagy Zsolt: csökkenőben van az értelmiségiek elvándorlása Erdély.ma • [ 20070302 - 06:16:15 ] Az informatikai fejlesztésről, annak finanszírozási lehetőségeiről beszélt Nagy Zsolt informatikai miniszter Nagyváradon, a Regionális Fejlesztés i Tanács által szervezett megbeszélésen. Az RMDSZ EPlistáját vezető politikus bejelentette: a szaktárca a következő hét évben több mint 400 millió eurós összeget szán a magán- és a közigazgatási szféra számítástechnikai fejlesztésére, és hangsúlyosan tá mogatják az elektronikus szolgáltatások és az elektronikus kereskedelem fejlesztését is. A legfontosabb programnak a Tudásalapú gazdaság elnevezésűt tartja a miniszter, ennek keretében 260 vidéki település „behálózását” tűzték ki célul. A megvalósítással 1,7 millió állampolgár élvezheti majd az év végéig a legújabb technológiák nyújtotta előnyöket. A miniszter elmondta, a strukturális alapokról folyó tárgyalások Brüsszellel április végére fejeződnek be, ezeket a pályázatokat a nyár folyamán írják ki, pénz re 2007 végére számíthatnak az informatikai fejlesztésben gondolkodók. A megbeszélést megelőzően a miniszter a megye legnagyobb informatikai befektetését, a Borson található Celestica elektronikai komponenseket gyártó vállalatot látogatta meg. A kanadai tőkével működő cég 2005 óta van jelen az országban, 100 millió eurós zöldmezős beruházásukat hét hektáron valósították meg. Termékeiket a magyar, román és ukrán piacon forgalmazzák, évi egymilliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le, és 500 szakképzett fia talnak biztosítanak munkát. A Celesticánál dolgozók 30 százaléka felsőfokú végzettségű, de nagyon sok egyetemista is dolgozik részmunkaidőben a vállalatnál. „A 2000es évek elején az volt a jellemző, hogy a szakképzett embereknek mintegy 30 százaléka eltáv ozott az országból, ma már ez a migráció 5 százalék alá csökkent” – nyilatkozta a látogatás után Nagy Zsolt. vissza Gergely Gizella, Krónika A szobor árnyéka Krónika • 20070302 Négy évvel ezelőtt a szatmárnémeti RMD SZkongresszus előestéjén írt vezércikkünkben azon tűnődtünk: vajon alkalmas lesze egy olyan kongresszus az erdélyi magyarság belső gondjainak a kibeszélésére, amelyiken az RMDSZelnök jobbján és balján a román és a magyar miniszterelnök ül. Szólhate iga zán rólunk, erdélyi magyarokról, Krónikaolvasókról a túlságosan magas szintre emelkedett párbeszéd? Nem lennee jobb, ha csak magunk lennénk? Nem járe úgy a szövetség, mint a meteorológiai léggömb, mely addig emelkedik, míg szét nem robbantja a belső nyo más? Aggodalmunk jogosságát az idő igazolta. Míg Szatmárnémetiben még az erdélyi magyarság egyetlen politikai szervezete próbálta számba venni teendőit, ma Aradon – jóllehet a legnagyobb befolyással rendelkező, de mégiscsak – az egyik tábor gyülekezik. Az egyik tábor, melynek ráadásul a másik táborral való választási mérkőzésre kell készülnie. Éppen e versenyrajt előtti készülődés szab határokat az aradi kongresszusnak. Ha ugyanis a küldöttek közül bárki is a nehézségekkel, az elkövetett hibákkal próbálná szembesíteni az RMDSZ vezetését, a szövetség választási esélyeit rontaná. Az időpont és a pártlogika adja, hogy az aradi tanácskozásnak afféle vívmánykongresszusnak, kampánykongresszusnak kell lennie. Olyan rendezvénynek, mely azt sugározza: minden a legna gyobb rendben a szövetség háza táján; a kormányzati részvétel bőven termi gyümölcseit az erdélyi magyarok számára, akik immár EUállampolgárokként tervezhetik a jövőjüket. Olyan rendezvénynek, amely nem évtizedekre, nem négyéves vagy kétéves ciklusra, hane m csak az előttünk álló hónapokra tekinthet. A kampányszempontokat szolgálja a helyszínválasztás is. Az RMDSZ az elmúlt három évben az aradi Szabadságszoborcsoport nőalakjával, Hungáriával hirdette magát; érthető hát, hogy kongresszusát is arra a helyre p róbálta
