Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-20
16 Nagy Zsol t szerint – aki e kezdetektől ártatlannak vallja magát – azonban a bizottság nem teljesítette törvényes feladatát, mivel a vonatkozó törvény értelmében az elnöki hivatali testületnek az a feladata, hogy az ügy lezárását vagy a bűnvádi eljárás elkezdését ja vasolja. „A bizottság a bűnvádi vizsgálatot javasolja, amely bármilyen esetben folytatódhat és folytatódik is, de nem javasolja sem az ügy lezárását, sem az ellenem szóló bűnvádi eljárás elkezdését. Tehát nincs alapja ennek a döntésnek” – fogalmazott a tá rcavezető, aki mindezek ellenére üdvözli a döntést, mert egy lépéssel közelebb jutott az ügy lezárulásához. Azzal kapcsolatban azonban elégedetlenségének adott hangot, hogy három és fél hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy „egy semmitmondó határozat lásso n napvilágot”. A tárcavezető szerint a jelentés „dühítően kétértelmű”, és semmi újat nem hoz a hónapokkal ezelőtti helyzethez képest. A miniszter azt mondta, hogy amikor csak szükséges, áll az ügyészek rendelkezésére, mert azt az üzenetet kívánja közvetíte ni, hogy nem fél a kivizsgálástól, és nincs szüksége mentelmi jogra. Az RMDSZ teljesen megalapozatlannak tartja a miniszter elleni vádakat, és továbbra is támogatja Nagy Zsoltot. A tárcavezetőt Markó Béla tegnap a Szövetség politikai bizalmáról biztosítot ta, és megerősítette, Nagy Zsolt marad az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltlistájának vezető helyén. „Ezek a helyzetek és ezek az eljárások teljesen elfogadhatatlanok. A törvény előtt mindenki egyenlő, de ugyanakkor, ha bizonyos fontos területeke t, bizonyos elöljárókra bíztunk (...), úgy gondoljuk, hogy senki érdekét nem szolgálja, ha hagyjuk, hogy a gyanú árnyéka több hónapon át ezekre az elöljárókra vetüljék” – jelentette ki Markó. Úgy értékelte, így a vádak a kormány, bizonyos miniszterek vagy bizonyos politikai alakulatok ellen folytatott politikai harc eszközeivé válnak. Rámutatott, az utóbbi időben a természetes politikai harc helyét a dossziék háborúja vette át, amely a politikai válság állandósulásának veszélyét hordozza. Ennek kapcsán Ma rkó a Külügyi Hírszerzés vezetőjének, Claudiu Sãftoiunak a lemondását az egyetlen természetes és kötelező megoldásként értékelte. Mint mondta, ezzel bebizonyosodott: a parlament, a sajtó és a civil társadalom elvesztette a titkosszolgálatok, illetve az áll ampolgárok követése, telefonbeszélgetéseik lehallgatása és rögzítése fölötti ellenőrzést. Ezzel arra utalt: Sãftoiu ellentmondásos kijelentéseket tett azzal kapcsolatban, hogy a Külügyi Hírszerzés lehallgattae vagy sem Nagy Zsolt, illetve Codrut Seres tel efonbeszélgetéseit. vissza Nem lehetetlen a régiók átrajzolása - Interjú Csutak István volt integrációs államtitkárral Új Magyar Szó 2007. március 20. Szerző: Kovács Adrienn Ha megkérdezek egy Temes megyeit, hogy minek va llja magát, nyilván azt válaszolja majd, hogy bánságinak és nem azt, hogy «5ös számú nyugati régióbelinek». „Ha megkérdezek egy Temes megyeit, hogy minek vallja magát, nyilván azt válaszolja majd, hogy bánságinak és nem azt, hogy «5ös számú nyugati régi óbelinek». Ez az egyszerű példa is illusztrálja a jelenlegi regionális felosztás kudarcát” – állapítja meg Csutak István, aki hét évig volt a regionális fejlesztési ügynökség Hargita megyei szakértője, nemrég pedig az Új?Régi?Jó? kiadvány szerzőjeként tová bbgondolta egy új regionális felosztás lehetőségeit. Idehaza a regionális fejlesztés vagy a régió fogalma nem igazán szerepel a közbeszédben, bár uniós „szinten maradásunknak” igen fontos tényezője. Mivel magyarázza ezt az érdeklődéshiányt? – Érdeklődés elsősorban azért nincs, mert a régiók nem láthatóak, nem érzékelhetőek. Másrészt viszont azok, akik a régiókat adminisztrálják, a regionális fejlesztési ügynökségek, valamint az integrációs tárcán belül működő, regionális politikákat felügyelő igazgatóság óvatos. Nagyon vigyáz arra, hogy a régiók ne kerüljenek szóba. Abban, hogy senki nem beszél erről, van egy jól megalapozott érdek. „Ne zavarjuk a vizeket!” Kit bíztak meg a kialakításukkal, milyen szempontokat vettek figyelembe? – A régiók 1996 és 199 8 között jöttek létre. Különösebb csinnadratta már akkor sem volt körülöttük, noha nem volt titok, hogy készülnek. A folyamat felügyeletét az akkori Nemzeti Regionális Fejelsztési Ügynökség látta el. PHAREalapokból elkészült egy ú.n. Zöld Könyv, amely enn ek az egésznek a szakmai hátterét lett volna hivatott biztosítani.