Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-20
6 A bizottsági elnök Varsó és Prága általa halogatónak tartott magatartását egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte, még akkor is, ha 2004ben a két o rszágban nem a jelenlegi kormányok voltak hatalmon. "Európában valahol mindig vannak választások, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy minden alkalommal új alkotmányos szerződésről kezdjünk tárgyalásokat, ha egy adott országban kormányváltozásra kerül so r." Barroso szerint a vasárnapra tervezett, úgynevezett berlini nyilatkozatnak már egyfajta kiutat kell jeleznie a jelenlegi alkotmányos válságból. Hozzáfűzte: a jelenlegi szerződést a lehető legkisebb változtatásokkal, jelentősebb rövidítések nélkül és a jelenlegi hivatalos címmel, azaz az Európai Unió alkotmányának nevezett dokumentumként kell majd elfogadni, legkésőbb 2008 végéig. "De természetesen, minél korábban, annál jobb" - hangoztatta Barroso. vissza Kostreš: Vajd aságnak saját rendőrséget kell kapnia - az etnikai incidensek miatt is! − Bácskeresztúrra látogatott a március 11ei ruszinellenes kirohanás miatt Vajdaságma.info 2007. március 19. [13:55] Vajdaságnak saját rendőrséget kell kapnia a szerbiai belügyminis ztérium (MUP) keretein belül – jelentette ki ma Bácskeresztúron (Ruski Krstur) Bojan Kostreš, a vajdasági képviselőház autonomista elnöke. Ennek a rendőrségi igazgatóságnak kapcsolatban kellene állnia a tartományi hatóságokkal, mert csak így tudnánk meghat ározni a prioritásokat, amelyek között természetesen ott lenne a nemzetek közötti viszonyokkal való foglalkozás is – nyilatkozta Kostreš, aki egyben a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnökghelyettese is. Kostreš ma azért látogatott el Bácskeresztúrr a, mert március 11én Militicsen (Srpski Miletić) nemzeti alapon sértegették és fenyegették a bácskeresztúri Ruszin labdarúgóit, a zombori körzeti liga találkozóján. A militicsi Zadrugar szurkolói több ízben is azt skandálták, hogy „Gázkamrákba a ruszinokk al”. „Az ilyen incidensekre reagálni kell nemcsak politikailag, hanem a rendőrségnek és az igazságügynek is” – mondta Kostreš, aki szerint az ilyen incidensek valóság és „időről időre megtörténnek”. A tartományi hatóságok mindent meg fognak tenni a Vajda ság többnemzetiségű, többvallású és többnyelvű jellegének megőrzése érdekében – ezek képezik ugyanis Vajdaság legnagyobb kincsét, hangsúlyozta Kostreš. vissza Ellopták a március 15i koszorúkat STOP/MTI 2007. március 19 . 13:23 Ellopták a rozsnyói Kossuth szobor talapzatáról a március 15i megemlékezések alkalmából elhelyezett koszorúkat. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) járási szervezete ismeretlen elkövető ellen tett feljelentést és arra szólította fel a gömöri magy arokat, hogy - jelképes válaszul a nyilván magyarellenes szándék motiválta bűnügyre - tegyenek ismét egyegy szál virágot Kossuth Lajos lábai elé. Kossuth szobrát 1907ben, közadakozásból és a város költségén állították fel a gömöriek Rozsnyó központi ter én. Négy év múltán, 1919 nyarán a csehszlovák rezsim alatt ugyanaz a sors érte, mint az összes felvidéki magyar emlékművet: ledöntötték. A megrongálódott monumentális bronzszobor nyolcvan évnél hosszabb ideig különböző méltatlan helyeken, legvégül egy ka zánház szénraktárában élte megalázó sorsát. Maroknyi rozsnyói magyar a nyolcvanas években már vette magának azt a bátorságot, hogy március 15én virágot helyezzen el a gyalázatos körülmények között, szénkupacok mögött fekvő szobornál. 2004. március 15én a rozsnyóiak végre - bár nem az eredeti helyén - az újra felállított Kossuthszobornál ünnepelhették. A hazafias szlovák szervezetek, elsősorban a Matica Slovenská és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), felháborodott tiltakozásoknak adtak hangot, később pedig az azóta politikai pártként betiltott és most civil szervezetként tovább tevékenykedő, erejét fasiszta egyenruhákban kimutató Szlovák Testvéri Közösség (SP) tagjai leköpdösték Kossuth rozsnyói szobrát, és erőfitogtató tüntetésen követelték az eltávolítását. vissza
