Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-19
21 demokratikus akaratnyilvánítás "kikapcsolására”, s az utcát helyezi ezzel szembe. Nem tudja megmondani, hogy az erőszakhoz folyamodóknak – akiket ő hívott az utcára – akare visszavonulót fújni. Ha nem fékezi meg őt senki, Orbán a fiatal és ingatag magyarországi demokrácia működését kockáztatja – írta a Süddeutsche Zeitung. A Fidesz elnökének szerepét és felelősségét boncolgatták az osztrák lapok. Orbán veszél yes játékot űz, ha politikai jelszavakkal tüzeli fel az erőszakra kész fiatalokat – írta a Die Presse. A konzervatív újság szerint két komponensből álltak össze a csütörtöki zavargások. Egyfelől a magyar (zömmel fővárosi) fiatalság radikális, erőszakra kés z szegmenséből, másfelől a konzervatív ellenzék vezéréből, aki politikai jelszavakat szállít a jobboldali radikálisok pusztító akcióihoz. És teszi ezt Orbán olyan nyelvezettel, amely egyáltalán nem illik egy korszerű, civilizált középeurópai politikushoz, hanem rég elmúltnak hitt időkre emlékeztet. A kommentátor nem vitatja, hogy 1989 óta a baloldali – liberális magyar kormányok súlyos hibákat vétettek. Ám az ország gazdasági és költségvetési nyomorúságáért az 1998 – 2002 között regnáló Orbánkormány is ugyana kkora felelősséget visel. Ha Orbán hatalmon maradt volna, akkor ma ő állna a katasztrófa középpontjában. Így viszont a becsvágyó akarnok – aki soha nem heverte ki a bukást – szítja a gyűlöletet a társadalomban. Ez nagyon, nagyon veszélyes játék – vélte a D ie Presse. "Árpádsávos zászló alatt” címet adott kommentárjának a Der Standard, rámutatva: amióta a jobboldali populista Orbán Viktor sikeresen polarizálta két táborba a magyar társadalmat, az ország nem képes normális módon megünnepelni nemzeti évfordul óit. Orbán, aki a radikális jobboldal iránti békülékeny jelzésekkel kiengedte a szellemet a palackból, ezúttal is több tízezer híve előtt mondott beszédet, a kormányzók "elkergetését” ígérve a tömegnek, amely szép számban lengetett baljós árpádsávos zászló kat. A Lidové Noviny című cseh napilap szerint "a független megfigyelő szinte elcsodálkozott azon, hogy a kormányfő egyáltalán miért mutatkozott, amikor jól tudta, hogy mi vár rá. Másodszor akkor rökönyödhetett meg a megfigyelő, amikor Orbán elmagyarázta , hogy a demokratikus rendszerben is lehetséges a kormány elkergetése. Ráadásul még az időpontot is kitűzte: ha a kormány takarékossági intézkedéseiről szóló őszi népszavazás után Gyurcsány nem távozik, a nép disznólépésben elkergeti”. vissza Közgyűlés előtt az MKP Felvidék.ma 20070319 08:04 Forrás: A Duna Televízó (Hírmondó) riportfilmje A Magyar Koalíció Pártja 1998ban Szlovákiában a korábbi Magyar Koalíciót alkotó három magyar párt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozg alom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt egyesülésével született. Így 1998tól egyesítve képviselte a szlovákiai magyarságot. Ebben a formában vált részévé az ország uniós csatlakozását levezénylő kormánykoalíciónak is. (A multimediális változat megtek inthető Duray Miklós honlapján: KLIKK) A tavalyi választásokon 11 százalékos támogatottságot értek el, ám abszolút számokban 50 ezer voksot veszítettek. Ennek tulajdonítható, hogy jelenleg Bugár Bélával az élen ellenzéki padsorokban ülnek az MKPs honatyá k a szlovák törvényhozásban. Ez a szerep ugyanakkor új korszakot nyithat az MKP történetében: lehetőséget kaphatnak a párt jobb programjának a kidolgozására. A párt egyik meghatározó alakja, Duray Miklós úgy látja, itt az ideje a személyi kérdések átgondo lásának is. Szerinte a párt egyik rákfenéje az, hogy nincs nyílt párbeszéd a Magyar Koalíció pártján belül, ami egyre népszerűtlenebbé teheti az MKPt. És ami még ennél is súlyosabb, ha nem cselekednek gyorsan, elvesztik szavazóik jelentős részét, 56%os kispárttá válhatnak. „Nincsen nyílt jelölési verseny sem. Önkritikusan be kell vallani, hogy ez azzal függ össze, hogy a párton belül kialakult egy gyanakvó rendszer, hangulat. A párt egyes tisztségviselői nem nagyon merik bevallani, hogy mit is szeretnéne k elérni.” – mondta Duray, aki szerint a közelgő tisztújító kongresszusnak nagy jelentősége van, hiszen a jelenlegi pártvezérnek, Bugár Bélának (aki korábban már jelezte, hogy maradna a párt élén), most úgy tűnik, mégis lesz kihívója. Csáky Pált, az érsek újvári szervezet javasolta már az elnöki posztra. A politikus nem utasította el a jelölést, de egyértelmű igent sem mondott. Az effajta visszafogott magatartás általában az erőviszonyok alakulásának a
