Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-19
11 Szászrégenből, Náznánfalváról, Radnótról, Libánfalváról, Görgényhodákról és más közeli településekről érkeztek 1990. március 19én és 20án a leitatott, felfegyverzet t, felhergelt román parasztok Marosvásárhelyre az anyanyelvi oktatásért tüntető magyarok ellen, azzal, hogy a magyarok bántalmazzák a vásárhelyi román gyerekeket. Az összetűzések során, az erőszakban ütötték ki Sütő András Herderdíjas író fél szemét. A pogrom mérlege: háromszáz sebesült és három halálos áldozat. Csipor Antalt Nagyernyében, Gémes Istvánt Sáromberkén gázolták halálra szándékosan a felfegyverzett román parasztokat szállító teherautók, Kiss Zoltánt pedig Marosvásárhelyen ölte meg ugyancsak e gy teherautó, amely belerohant a tömegbe, majd n ekiütközött a görög katolikus katedrális lépcsőjének. A magyarellenes pogrom után csak védekező magyarokat és az őket megsegítő marosvásárhelyi cigányokat ítéltek el. vissza Álrománok, álbolgárok. Moldáv identitásválság A Hét 2007. 03. 18. 12:25 Monica Heintz antropológus a Cotidianulnak mesélt arról, hogy miért nem vallják magukat a moldáviaiak románnak, és miért beszélnek mégis románul? Moldávia Oroszországhoz, vagy az Unióhoz akare csatlakozni? Továbbá arról, hogy milyen a szovjet nosztalgia, mire jó mégis a bolgár és a román állampolgárság? Pruton túli szomszédaink moldávul beszélnek, moldávnak és nem románnak vallják magukat. Ön mégis "bizonytalan állampolgárságról" beszél, miért? A moldáv identitást nem szabad összetéveszteni az állampolgári hovatartozással. A moldáviaiak nagytöbbsége a 15. század óta, Stefan cel Mare óta, moldvaiként tudják igazoli magukat, de ez nem jelenti azt, hogy van mögöttük egy biztos állam. 1991 óta, Moldávia függetlenné válása ó ta moldvai állampolgárokká váltak, noha addig a Szovjetunióhoz tartoztak. Ezt a váltást nehéz volt elogadni. A moldávok vissza akarnak térni Oroszországhoz? Az értelmiség románul beszél, és nosztalgiával gondol Romániára, de a népesség nagy része, ide értve a kisebbségeket, sajnálják a Szovjetunió felbomlását, ez volt a számukra az egyetlen legitim állam. Noha senki se veti fel az Oroszországhoz való csatlakozást, 2001ben nagyon sok szavazatot kaptak a kommunisták. Ezt a sikert a Szovjetunió által bizt osított stabilitás, a munkahelyek és szociális jogok emléke eredményezte. És akkor mire véljük a Pruton átnyúló virághidat? Ez csupán egy szimbolikus gesztus volt, tizenhét évvel ez előtt. Nem tagadják ezt a gesztust a moldvaiak, de sokan elfelejtették már. A Dnyeszteren túl élők pedig nem is tudtak erről az akciókról, mert ezt csupán Romániában mediatizálták. Az ott élők azt sem tudták, hogy a románok románul beszélnek. Még akkor is, ha az utóbbi 15 évben erősödött a román identitás, most megfordult ez a folyamat, tagadják a kollektív identitást. A Románia és Moldávia közötti diplomáciai konfliktusok miatt az emberek félnek Romániáról beszélni. Az utolsó népszámláláskor csak az álla mpolgárok 2 % vallotta románnak magát. Mi van a többiekkel? 76% moldvainak vallotta magát. A népszámlálás egyébként nagyon hasznos volt. Túl azon, hogy a moldávok moldvainak vagy románnak valljae magát, az azért bizonyos lett, hogy a nagytöbbség románul beszél, és csupán 5% beszél oroszul. Ez igazolja azt, hogy a hivatalos nyelv a román kell legyen, és hogy semmilyen indok nincs amellett, hogy a második hivatalos nyelv az orosz legyen. Noha ezt a Kommunista Párt 2001 óta folyamatosan kéri. Miért van s zükség moldávromán szótárra? Nem az átlagpolgárnak van rá szüksége, csupán a politikának: demonstrálni kell, hogy létezik a moldáv nemzet, szükség van egy saját moldáv államra, amelyben a politikai elit biztosíthatja a saját hatalmát.
