Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-16
6 kisebbséghez tartozik, az egyesülő Európában rohamosan épül a kisebbségvédelem joga – vélte Sólyom. Azt is elmondta, hogy a kisebbségek kulturál is autonómiája magától értetődő minimum, a kisebbségi jogok teljessége pedig – ott, ahol minden feltétel és az igény megvan – a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja. "Hivatalos látogatásomon már tolmácsoltam, hogy ez a magyar kormány álláspon tja is. (…) mindenekelőtt demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról” – jelentette ki. Szerinte csak érzelmi alapú politizálással nem lehet előrejutni, az új európai lehetőségek józan mérlegelésére van szü kség. Az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kidolgozása nem halogatható tovább – mondta az államfő. Sólyom László tegnap Nagyváradon találkozott Tőkés László református püspökkel és Tempf li József katolikus megyéspüspökkel is. Közben az Országgyűlés elnöke is Romániában járt. Európa idei kulturális fővárosát, Nagyszebent kereste fel. Szili Katalin kijelentette, az uniós csatlakozással megvalósult a márciusi ifjak tizenkettedik pontja, v agyis az Unió Erdéllyel. Méltó módon csak az a nemzet tud ünnepelni, amely megbecsüli közös értékeit, szimbólumait, mint például a kokárdát – mondta. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyaroknak március 15. alkalmából küldött üzenetében azt írta, az anyaország minden felelős politikusának kötelessége tenni azért, hogy a magyar kül- és nemzetpolitika ne a magyarországi politika megosztottságának exportjáról, hanem a nemzeti összefogás képességének "behozataláról” szóljon. A kormányfő szerint sok szempontból különbözik az idei március 15. a korábbiaktól. Kiemelte Románia uniós csatlakozását, az európai integráció folyamatát pedig olyan történelmi lehetőségnek nevezte, amely kötelez a felelős hazafiságra. Strasbourgban szerdán együtt ünnepeltek a magyar pártok képviselői, tegnap viszont már össze is vesztek. A megemlékezést Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője kezdeményezte. Az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ, az MDF, az RMDSZ és az MKP képviselői, valamint Taubner Zoltán , az Európa Tanács mellett működő Magyar Állandó Képviselet vezetője közös koszorút helyezett el Petőfi Sándor strasbourgi mellszobránál. Ünnepi beszédet mondott az RMDSZes Kelemen Atilla. Emiatt vitázott az MSZPs Hegyi Gyula és Szájer József, a Fidesz E Pdelegációjának vezetője. Hegyi ugyanis hazugságnak nevezte a Fideszfrakció előző napi közleményében szereplő állítást, miszerint azért lépett vissza a megemlékezésen tartandó beszédétől, mert méltatlanul írt október 23ról. A Fideszközleményben az állt , a közös ünneplést az tette lehetővé, hogy Tabajdi "elállt attól is, hogy az 1956os forradalom emlékét nemrég külföldi lapban besározó Hegyi Gyula beszédet mondjon”. Hegyi ezzel szemben közölte, az összes magyar párt képviselői lemondtak a felszólalásról Kelemen Attila javára. vissza Népszava – MTIösszeállítás Gyurcsány: nem az utca forradalma volt FigyelőNet • 2007. március 15. Összetartozunk – mondta többször is a miniszterelnök a Művészetek Palotájában tartott ü nnepi beszédében. Kijelentette:ami történelmileg felülmúlhatatlan volt március 15én, az nem az utcán dőlt el, hanem már korábban a törvénykezésben. A hagyományos ünnepi díszelőadás Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédével kezdődött, aki tegeződve jele ntette ki többször is: összetartozunk. „Legyél férfi vagy nő, rakoncátlan ifjú diák vagy életét összegző aggastyán: összetartozunk” – mondta. Nem számít a földrajzi távolság sem: szerinte összetartozunk, akkor is, ha egyikünk Sepsiszentgyörgyön, másikunk M unkácson avagy Toronto külvárosában él, de az sem számít, hogy Magyar Narancsot, ÉSt vagy Heti Választ olvasunke. „Magyarnak hiszed magad, s magyarként összetartozunk.” „Ez nem egy szokványos ünnep, ezért ma nem egy szokványos beszédet mondok” – jelente tte ki a miniszterelnök. Hozzátette, megfellebezhetetlen igazságot sem mond, mert oly sok minden történt, ami „felkavaró és elgondolkodtató”, hogy inkább nem tenné. A törvénykezés forradalma volt
